Amilyen az adjonisten
Magyarország ugyanis a viszonosság elvét alkalmazza azokkal az országokkal, amelyek ha nem is biztosítják teljes mértékben a szabad munkavállalást az új uniós tagállamok állampolgárainak, de jelentős könnyítéseket vezettek be.
A viszonosság alapján eddig is munkavállalási engedély nélkül vállalhattak munkát Magyarországon az Egyesült Királyságból, Írországból és Svédországból érkezettek. Az idén május 1-jét követően ezekhez az országokhoz hasonlóan szabadon vállalhatnak munkát Magyarországon Finnország, Görögország, Portugália, Spanyolország és Izland polgárai. Ezek az országok május 1-jétől szintén lehetővé teszik a szabad munkavállalást az új uniós tagországok állampolgárainak.
Magyarország - a viszonosság alapján - továbbra is munkavállalási engedélyhez köti az itteni munkavállalást az Ausztriából, Hollandiából, Németországból, Olaszországból és Liechtensteinből érkezőknek.
Az Európai Gazdasági Térségben teljesen szabad munkavállalást biztosító nyolc országon kívül május 1-jétől jelentős könnyítéseket alkalmaz Belgium, Luxemburg és Franciaország is. Belgiumban a munkaerő-hiányos ágazatok esetében munkaerő-piaci vizsgálat nélkül öt nap alatt kiadható a munkavállalási engedély. Luxemburgban három szektorban, a mezőgazdaságban, a szőlőművelésben és a vendéglátóiparban szüntették meg a munkaerő-piaci helyzet vizsgálatát. Franciaországban hét ágazatban összesen 61 foglalkozási szakmában ugyancsak a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kaphatják meg az új tagállamok állampolgárai a munkavállalási engedélyt.
Olaszország is könnyítéseket vezetett be, bár fenntartja a korábbi engedélyezési rendszert, de az új tagállamokra vonatkozó éves munkavállalási kvótát majdnem kétszeresére, 79 500-ról 170 ezerre emelte. Hollandiában a kormányzat a szabad munkavállalás engedélyezését javasolta, de a parlament még nem döntött a kérdésben. Dániában egyes hiányszakmákban eddig is a munka-erő-piaci helyzet vizsgálata nélkül adtak akár hároméves tartózkodási engedélyt és azonnali munkavállalási engedélyt.
Csizmár Gábor Ausztriával kapcsolatban megjegyezte, hogy bár ott továbbra is munkavállalási engedélyhez kötik az új tagállamok állampolgárainak munkavállalását, könynyítésként az Ausztriában dolgozók családtagjai ezután automatikusan megkaphatják a munkavállalási és tartózkodási engedélyt. Németország ugyancsak fenntartja az eddigi korlátozást. Ez az egyéni munkavállalókra, valamint a cégek közötti szerződés keretében kiküldetésként Németországban dolgozókra egyaránt vonatkozik.
A magyar diplomácia a visegrádi országok támogatásával régóta szorgalmazza a korlátozások helyetti monitoringrendszer bevezetését. Vagyis azt, hogy a tagországok pontosan kövessék a más országokból érkezők munkavállalását, és csak akkor korlátozzanak, ha ez feszültséghez vezet a munkaerő-piacon. A javaslat egyre több támogatást kap az unióban. A finn kormány is javasol egy monitoringrendszert, amelynek bevezetését még a parlamentnek el kell fogadnia, továbbá szorgalmazza a tagállamok munkaügyi felügyeleteinek együttműködését. A regisztrációs rendszerek harmonizálását Belgium is támogatja.
Csizmár Gábor azt is elmondta, hogy a kormány a viszonossági intézkedésekről az Országos Érdekegyeztető Tanács szakbizottságával egyeztetve döntött.