Évente 16-17 ezer embert látnak el fekvőbeteg-ellátás keretében a balassagyarmati Kenessey Albert Kórházban, a kórház rendelőintézetében pedig mintegy 300 ezer embert részesítenek járóbeteg-ellátásban. Siklósi Miklós betegjogi képviselő, a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány munkatársa elmondta: néhány évvel ezelőtt az Ipoly parti város kórházát még azon intézmények egyikeként tartották számon, ahonnan a legtöbb betegjogi, illetve egészségügyi per indult. Jelenleg havonta harminc-ötven ügyfél fordul hozzá, de mindössze egy-két esetről mondható el, hogy valóban betegjogi kérdés, és ezek többsége is megoldható pereskedés nélkül.

Nógrád megyében két betegjogi képviselő működik. Egyikük, Gerőcs Katalin a megye keleti felében, Salgótarjánban teljesít szolgálatot, Siklósi Miklós pedig a megye nyugati felében élők képviseletét látja el. Ez utóbbi területen több mint százezren élnek, akik közül minden negyedik ember cigány származású. A betegjogi képviselő számára éppen az ebből adódó kulturális különbözőségek kezelése az egyik legnagyobb, legnehezebb feladat.

Siklósi Miklósnak a vajdákkal, cigány önkormányzati vezetőkkel való egyeztetés hozta az első sikereket. Mint mondja, rendszeresen eljár azokra a rendezvényekre, ahol a kórházi környezeten kívül találkozhat az egészségügy pácienseivel. Egyfajta kapcsolatrendszer kialakításával, roma vezetők bizalmának megnyerésével el tudta érni, hogy a konfliktusos helyzetekben legyen kikre támaszkodnia. Így aztán, ha egy kórházi osztályon nehezményezik, hogy egy beteghez népes család jön látogatóba és a szokottnál nagyobb a hangjuk, jobban le tudja a kedélyeket hűteni, mint a biztonsági őr.

Jónás Gábor, a Lungo Drom helyi vezetője, aki immár tizenkét éve tagja a balassagyarmati cigány kisebbségi önkormányzatnak, megerősíti: előfordulnak konfliktusok. Ez szerinte abból adódik, hogy nem kevesen érzik úgy: hátrányba kerülnek pusztán azért, mert cigányok. Például úgy, hogy a kórház biztonsági őre egy cigány embertől azonnal megkérdezi, hogy mit keres, míg mások nyugodtan fölmérhetik, hová is kell menniük. Olyasmi is gyakran előfordul, hogy hiába a sorszám, némelyek mégis hátrébb szorulnak, s a ruhára, kinézetre is nemegyszer tesz megjegyzést az ápoló vagy az orvos - mondja Jónás Gábor, aki ugyanakkor elismeri, hogy vélt vagy valós sérelmeiket nemegyszer kiabálással, pofozkodással akarják a romák megoldani. Folyamatban van jelenleg is egy per amiatt, hogy egy ellátási hiányosságokat vélelmező roma ember többször is megütött egy balassagyarmati orvost. Jónás Gábor épp az ilyesmi elkerülésére tartja jó dolognak a betegjogi képviselő intézményét.

Szabó Géza, a kórház orvos-igazgatója is egyértelműen kedvezőnek ítéli a betegjogi képviselő működését. Mint mondja, ha minden problémával, sérelemmel hozzá fordulnának a betegek, aligha maradna ideje a kórház irányítására. A betegek gyakorta joggal tesznek szóvá dolgokat, de néha még igazat adni sincs időnk - teszi hozzá az orvos-igazgató, aki szerint a betegjogi képviselettel elkerülhető, hogy a bolhákból elefántok legyenek. Náluk, ha nem is csökkent, de legalább nem nőtt a műhibaperek, kártérítési perek száma. Ezért is örül, ha valamely konfliktus megoldódik, akkor is, ha ennek az az ára, hogy kollégáit, a beosztott orvosokat, nővéreket a betegjogi képviselő valamiért úgymond zaklatja. Olyan egyszerű dolgokkal is, hogy - például - tegyék ki a névkitűzőjüket.

Siklósi Miklós hangsúlyozza: ha valakit sérelem ér az egészségügyben, mindenképp forduljon betegjogi képviselőhöz. Nem feltétlenül egy kártérítési per reményében, hanem abban bízva, hogy a problémája megoldódik.

Ellátás egy Nógrád megyei kis kórházban - az is betegjogi kérdés, hányan vannak jelen a kezelésen