A tartós növekedést elhomályosítja azikerdeficit (azaz az államháztartás magas finanszírozási igénye miatti külsőegyensúlytalanság) – ezzel az alcímmel indít az Európai Bizottság tavaszi prognózisánakMagyarország-jelentése. Az évente kétszer kiadott brüsszeli előrejelzésjelentősége, hogy mintegy megelőlegezi a hazánkkal szemben lefolytatotttúlzottdeficit-eljárásra vonatkozó ajánlásokat, illetve az átdolgozásravisszadobott konvergenciaprogram fogadtatását, amelynek itteni beadásihatárideje augusztus legvége.

A kiadások a hivatalosan vártnál magasabbanalakulnak, mivel a költségvetés nélkülözi a szükséges lefaragásokat célulkitűző szerkezeti reformokat – állapítja meg a brüsszeli értékelés, amelyidénre a GDP 6,7, míg jövőre 7 százalékára teszi a magyar hiányt, kritikussátéve ezzel az euró 2010-es bevezetési lehetőségét. A reformok hiánya mellett abizottság az áfacsökkentést, illetve a személyi jövedelemadó felső sávjábaneszközölt lefaragást nevezi meg kiváltó okként. Ugyanakkor az eredetilegtervezett magyar hiány – idén a GDP 4,7, míg jövőre 3,3 %-a – megugrásábanszerepet játszik már a Gripen-vadászgépek leírása szempontjából fontosEurostat-útmutatás a védelmi beszerzésekre. Az Európai Bizottság nem kalkulál viszonta deficit terhére sem a magánnyugdíj-pénztári befizetésekkel, sem azzal alehetőséggel, hogy az EU statisztikai hivatala tavaly után esetleg idén is aztírja elő, hogy a PPP-konstrukcióban épült autópályák költsége a kormányzatiszektort, vagyis a költségvetési hiányt terhelje. Egyelőre ez a magánszektorterhére könyvelhető költség.

A közös európai valuta 2010-es bevezetésétcélul kitűző konvergenciaprogram szempontjávól kellemetlen viszont, hogyBrüsszel – miután felfelé módosította novemberi előrejelzését – úgy véli: ahazai belső államadósság jövőre átlépi az euró bevezetéséhez megengedhetőkritikus 60 %-os határt, s a bruttó hazai termék 62,02 %-át teszi majd ki. Abizottság szerint ez a mutató már idén felfelé módosul, 58 %-ról 59,9-re.

Kedvezőtlen az EU-prognózis a magyar munkanélküliségiadatok kapcsán is: idén az ősszel prognosztizált 6,7 %-ról 7,7-re, míg jövőreszintén 6,7-ről 7,6-ra módosul. A legkedvezőbb hazai makrogazdasági mutató anövekedésé; miközben Brüsszel az idén idén 2,3 %, jövőre pedig 2,2 %GDP-bővüléssel számol a huszonötök egészére, addig hazánkban – 07, illetve 0,3százalékponttal felfelé korrigálva – 4,6, illetve 4,2 %-ra várja ezen adatokat.Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyiEU-biztos ugyanakkor azt is elmondta: biztosítékot kapott az a magyarkormánytól a választások után, hogy lépéseket tesznek a megfelelőállamháztartási helyzet kialakítására.

Brüsszel