A francia jobbközép kormány - a jövő évi elnökválasztásra való felkészülés jegyében is - a minap szigorította a tartózkodási engedély kiadásának feltételeit. - A munkavállalási célból történő bevándorlás szűk keretek között marad, a tartózkodási engedélyek évi 11 és félezres szintjén. Ez azt jelenti: nem vagyunk képesek rá, hogy állástalan, s a növekedéshez hozzá nem járuló migránsokat fogadjunk be - jelentette ki az elnöki ambíciókat tápláló Nicolas Sarkozy belügyminiszter. Elsőbbséget kapnak a képzett munkaerőhöz sorolható bevándorlók, akik három évre (és tovább hosszabbíthatóan) juthatnak lakhatási engedélyhez, míg az “ideiglenes dolgozóknak", az “idénymunkásoknak" és a diákoknak gyakrabban kell pecsételtetniük az illetékes önkormányzatnál. A franciaországi bevándorlás évi mintegy 150 ezer fős szintet ér el, s döntő többségükben családegyesítési céllal kérnek ilyen lehetőséget. (A bumeráng ezzel visszaüt: az akkor jobbára észak-afrikai arabokat érintő családegyesítést a jelenlegi államelnök, Jacques Chirac kormánya tette lehetővé, még a ’70-es években.)

Mindez az EU-állampolgárokat, köztük a magyarokat, viszont a legkevésbé sem érinti. Egy, a múlt héten életbe lépett uniós irányelv szerint a huszonötök köréből érkezőket immár nem lehet kiutasítani. Ők és családtagjaik minden feltétel nélkül szabadon tartózkodhatnak bármely más EU-tagállamban. Ha a fogadó ország kér is ehhez nyilvántartásba vételt, annak megadásában nincsen mérlegelési lehetősége. Igaz, mindez nem feltétlenül jelent szabad munkavállalást is. Mint megírtuk, a szerkezeti munkanélküliséggel, az állástalanok országosan 9,5 %-os arányával küzdő Franciaország a vendéglátóipartól a takarításig hét gazdasági ágazatban, s azon belül 61 foglalkozási ágban nyitott májustól; ettől 700 ezer álláshely betöltését remélik.

(Brüsszeli tudósítónktól)