Nos, a cikkben leírtakkal egyetértek, valóban sokat rontanak a „vadhajtások” a kerékpárosok megítélésén, én is örülnék, ha ezek száma jelentősen csökkenne, akár rendőrségi fellépés, akár felvilágosító kampány eredményeképpen. A cikkben felhozott két példa azonban pont nagyon rossz. Az Andrássy úton – borzasztó rossz elgondolással – kialakított sáv egy csapda, nem csoda, hogy sokan kikerülik. Először is pont az utasoldali ajtó távolságra helyezték a sávot, az utasok pedig nagyon ritkán néznek a nem is nekik beállított tükörbe.

Rendszeresek a bringás és autóajtó találkozások, ilyenkor még az is előfordul, hogy a feldühödött autós a kerékpárost megveri. A másik pedig, hogy gyakorlatilag lehetetlen úgy végigmenni a Deáktól az Oktogonig, hogy ne akadályozna minimum két-három autós, aki magasan tesz a jelölésre, és a bringasávra parkol. Ki-becikázni a bringasávból a bosszantóan önző autósok miatt az útra és vissza pedig sokkal veszélyesebb, mint folyamatosan az autósávban haladni.

Ami az Árpád fejedelem útját illeti, a közelmúltban itt a Vízművek felbontotta a bicikliutat, igencsak nagy gödör keletkezett, gyakorlatilag használhatatlanná téve azt, ezért sokan inkább az autóutat választották. Elfelejtették betemetni, telefonos érdeklődésre közölték, hogy már helyreállították, nem akartak tudomást venni a problémáról, a BKV-ra hárították stb. Két hónapig (!) tartott a huzavona, mire a napokban elkészült. Kíváncsi lennék, mit szólnának az autósok, ha az egyik legforgalmasabb út teljes szélességében két hónapig éktelenkedne egy hatalmas gödör, és senki nem vállalná érte a felelősséget.

Csak ennyivel szerettem volna kiegészíteni a cikket.

Bognár Norbert
Budapest

Alapvetően egyetértek a hozzászólóval, bár egyrészt kettőnél több példát is említettem, másrészt az Árpád fejedelem útján a kerékpárúttal párhuzamosan az útépítés előtt is rendszeresek voltak a bringások, ráadásul az egyirányú utcákban a forgalommal szemben kerekezőkről még nem is szóltam.

Palugyai István