A miniszterelnök levelében azt ígérte: az új kormány nem pusztán folytatja azt, amit az elmúlt másfél évben megkezdett, hanem ennél jóval többet kíván tenni. "Az előttünk álló esztendőkben Magyarország legintenzívebb reformkorszaka következik" - mutatott rá.

A kormányfő szerint ahhoz, hogy az uniós fejlesztési forrásokat a lehető leghatékonyabban használhassa fel az ország, az állam működését "mélyrehatóan" meg kell változtatni "a nagy elosztórendszerektől kezdve az oktatáson át egészen az új gazdasági preferenciák kijelöléséig". Csak egy új állam képes hatékonyan szolgálni az új Magyarország céljait - állapította meg a miniszterelnök.

Gyurcsány Ferenc kitért arra is, hogy érdeklődéssel várja az akadémiai reform lépéseit, melyről korábban az Akadémia elnöke, Vizi E. Szilveszter beszélt. A tudomány megújuló képessége példaként, megújító képessége pedig hajtóerőként szolgálhat az állami működés, a nemzetgazdaság, vagy éppen a tágan értelmezett társadalompolitika megújításában - írta az akadémikusoknak a miniszterelnök.

Vizi E. Szilveszter: a világ országait szellemi tőkeerejük szerint rangsorolják

A magyar kutatás-fejlesztésnek (K+F) alkalmazkodnia kell a világ kihívásaihoz, ha ez nem történik meg, Magyarország még hátrább  sorolódik a világ ranglistáján - hangoztatta a Magyar Tudományos  Akadémia (MTA) elnöke a 181 éves testület 175. ünnepi közgyűlésén  hétfőn Budapesten. Vizi E. Szilveszter arra hívta fel a figyelmet, hogy ma a világ országait már nem katonai erejük vagy lélekszámuk alapján  rangsorolják, hanem szellemi tőkeerejük szerint. A tudás, a szellemi tőke felértékelődött - mondta, utalva arra, hogy ennek jelentőségét az Európai Unió is felismerte, ezért a 2007-ben kezdődő keretprogramjában a kutatásokat "fokozottan" akarja  támogatni. Közölte: úgy látja, megváltozott a kutatás szerepe a gazdasági  folyamatokban, és világszerte szorossá lett a kutatás és a gazdaság  kapcsolata.

Nekünk is változnunk kell - fogalmazott a testület elnöke, aki szerint az Akadémiának a többi közt azért van szüksége a megújulására, mert mint mondta, jelenlegi döntési rendszere lassú, bizottsági rendszere pedig "elmossa a világos felelősségeket". Közölte: olyan reformokat tart szükségesnek, amelyek a minőséget, a teljesítmény-arányos támogatást és a társadalmi-gazdasági hasznosságot szolgálják. A testület elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unión belüli magyar gazdaság, valamint az ide települő vállalatok és  a "Magyarországba fektetett anyagi tőke" is igényli a hasznosítható  tudományos eredményeket. Álláspontja szerint a XXI. század tudósától a társadalom, az adófizető polgárok elvárják, hogy a megszerzett ismereteket megossza  velük, és hogy azokat a gazdaság számára alkalmazhatóvá tegye.

Újságírói díjat kapott munkatársunk, Daniss Győző

Az Akadémiai Aranyérmet idén Michelberger Pál akadémikus kapta  járműipari tevékenységéért, míg a Wahrmann Mór-érmet Csányi Sándor, az OTP vezérigazgatója vehette át. Csányi Sándor a díjat megköszönve az akadémikusok előtt arról  beszélt, hogy az Európai Unióhoz csatlakozó magyar gazdaság nem csak hatalmas lehetőségeket kapott, de "hatalmas veszélyekkel is kell szembenéznie". Akkor tudjuk saját piacainkat megvédeni, és teret  foglalni Európában, ha a többi közt a "gazdaságban is használható kutatási eredmények megszületnek", vagy ha az oktatás alkalmazkodik a gazdaság igényeihez - tette hozzá.
Közölte, reméli, hogy az új kormányprogrammal a "pazarló  források csapjai kerülnek elzárásra, és nem születnek olyan intézkedések, amely a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően rongálná vagy csökkentené".

Az Akadémiai Újságírói Díjban részesült az MTA tevékenységének  hiteles, tárgyilagos bemutatásáért, a tudomány eredményeinek magas  színvonalon történő közvetítéséért Fried Judit, a Magyar Távirati  Iroda Zrt. munkatársa, valamint Daniss Győző, a Népszabadság és  Sályi András, a Magyar Rádió munkatársa.

(MTI)