A diákoknak középszinten a vizsga első részében egy ismeretterjesztő szöveghez - A turizmus hatása az ökológiai és társadalmi sokféleségre - kapcsolódva nyolc rövid feladatot kellett megoldaniuk. Ez magában foglalta a kifejezések értelmezését, a gondolatmenet vázlatba foglalását, a szöveg nyelvi, helyesírási sajátosságainak értelmezését, a szöveghez kapcsolódó fotók szöveges értelmezését és a szövegben felvetett problémával kapcsolatos  állásfoglalás önálló megfogalmazását a vitaindító műfajában. Erre 60 perc állt rendelkezésre.
A 180 perces szövegalkotás feladatrészben három különböző feladatból választhattak a vizsgázók, és egyet kellett kifejteniük.

Egy, Umberto Ecotól vett gondolatindító idézet nyomán az irodalmi mű, elsősorban a regény címadásának sajátosságairól, a címnek a mű értelmezését befolyásoló szerepéről kellett  gondolataikat, érveiket kifejteniük a vizsgázóknak három-négy magyar, vagy világirodalmi példára is hivatkozva.

A másik lehetőség Márai Sándor "Halotti beszéd" című alkotásának értelmezése elsősorban a magyar nyelvre és kultúrára utaló sajátosságok szempontjából.

Harmadikként az összehasonlító elemzést választhatták, azon  belül: Vajda János "Húsz év múlva" és Juhász Gyula "Anna örök" című versének összevetését a felejtés és az emlékezés kettősségének  oldaláról.

Emelt szinten a vizsgázóknak négy különböző feladatot kellett megoldaniuk.

A Nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorban Petőfi Sándor "Az apostol" című művének egy részletéhez ("a szőlőszem-hasonlat"-hoz) kapcsolódó feladatok szerepeltek.

A feladatok között szerepelt még: Ady Endre "Krónikás ének 1918-ból" című alkotásában az archaizálás  szerepének formai-világképi vizsgálata, továbbá reflektálás egy (kor)jelenségre. Az érvelést és az önálló állásfoglalást is kívánó feladat a műfordítás szöveg szerinti "hűségének és hűtlenségének" kérdéséről szól. A feladatot egy Kosztolányi Dezsőtől vett  gondolatébresztő idézet vezeti be.

A gyakorlati írásbeliség feladat a fiatalkori egészségmegóvás problémáival foglalkozik. A vizsgázónak egy diákkonferencián  elhangzó hozzászólást kell írnia e témáról.
A hétfői vizsgákon középszinten 91.942-en, emelt szinten  6.290-en vizsgáztak. Az oktatási tárca tájékoztatatása szerint a  magyar írásbeli érettségiken a diákok magyar helyesírási szótárt használhattak.

Két iskolában kevesebb tétel volt

Két iskolában kevesebb tétel volt, mint ahány diák írásbeli érettségi vizsgát kívánt tenni magyar nyelv és irodalomból hétfőn reggel. A hiányt pótolták, s ezekben az intézményekben is rendben elkezdődhetett az írásbeli - közölte Sipos János, közoktatási helyettes államtitkár.

Sipos János elmondta: két vidéki iskolából jelezték, hogy kevesebb írásbeli feladatcsomagot kaptak, mint ahány diák vizsgázna. Az egyik középiskola saját maga pótolta a hiányt a vizsga megkezdése előtt, míg a másik intézmény az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) regionális szervezetétől kért segítséget a sokszorosításhoz, ott néhány perces csúszással kezdődtek az írásbelik egy csoportban. Hozzátette: ebben az iskolában a diákok ennyivel tovább írhatják a dolgozatukat.

Sipos János közlése szerint a pótlás az egyik iskolában "huszonegynéhány", míg a másik intézményben "néhány" diákot érintett. A többi intézményből nem jeleztek eddig problémát, "reméljük nem is volt" - mondta a helyettes államtitkár, aki utalt arra, hogy hétfőn 1234 középiskolában folyik vizsga emelt és középszinten.

A szaktárca közleménye szerint hétfőn középszinten 91.340-en, emelt szinten 6251-en vizsgáznak magyar nyelv és irodalomból. Magyarból, mint idegen nyelvből középszinten 54 vizsgázó, emelt szinten hét vizsgázó ad számot tudásáról. A vizsgákat a tételek tavalyi, idő előtti nyilvánosságra kerülése miatt megerősített biztonsági intézkedések mellett tartják. A vizsgatételek a lehető legkésőbbi időpontban, a vizsganap reggelén kerültek ki az iskolákba, addig őrzésük az illetékes körzetközponti jegyzők feladata. Ekkor tudták ellenőrizni az iskolák, hogy valóban annyi tételt kaptak-e, mint ahányra szükség van a vizsgán - mondta Sipos János.

A tételeket tartalmazó biztonsági tasakokat a vizsgák előtt harminc perccel lehetett felbontani, a tantestület három tagjából álló bizottság előtt, s erről jegyzőkönyv készült. Az oktatási tárca korábbi tájékoztatatása szerint a magyar írásbeli érettségiken a diákok magyar helyesírási szótárt használhatnak, a maturálóknak a szövegértési feladatsorra 60 perc, a szövegalkotási feladatokra 180 perc áll rendelkezésre. A szaktárca közlése szerint a sokféleség dominál a vizsgafeladatokban. Az írásbeli és szóbeli vizsgákon vannak a korábbinál jóval kevesebb lexikális tudást igénylő hagyományos, megtanult ismereteket számon kérő feladattípusok. Ezek mellett döntően a megszerzett ismereteket, információkat különböző képességek segítségével alkalmazó, rendszerező feladatok jelennek meg a vizsgafeladatok között. A tudás alkalmazására, a képességek mozgósítására helyezték a hangsúlyt.

A szövegértési feladat szövege általában 800-1100 szó terjedelmű esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz szöveges kifejtése, esetenként a megadott válaszvariációk közötti döntés.

A szövegalkotáskor a vizsgázó három, eltérő típusú, műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet: ez lehet érvelő fogalmazás nyelvi, irodalmi, általános kulturális, etikai, életmódbeli kérdésekről, vagy egy mű (pl. lírai alkotás, rövid szépprózai mű, drámarészlet, esetenként esszé) adott szempontú elemzése, értelmező bemutatása és két, esetenként három szöveg (pl. szépirodalmi mű, műrészlet) adott szempontú összehasonlítása. Kedden a matematika írásbelikkel folytatódnak az érettségi vizsgák. (MTI)

A lepecsételt doboz, amelyben a magyar nyelv és irodalom középfokú érettségi tételeket õrzik