Kertész Imre a közelmúltban a szigetországba látogatott, a Londoni Magyar Kulutrális Központ és a Londoni Zsidó Könyvhét meghivására, és azóta a legnagyobb brit lapok, mint például a The Guardian és a The Times egy kolumnás interjúkban számoltak be Kertész Imre életéről és munkásságáról. A regényből készült film díszbemutatója április 25-én volt a londoni Imperial War Museumban. Emellett a Sorstalanság elnyerte a The Guardian "Film of the week" elsimerését, mely a holnapi (május 5-ei) számban jelenik meg.

A magyar intézet igazgatója, Bogyay Katalin, még 2002-ben hivta meg az írót, aki Londonba utazását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy könyve megfelelő forditásban és egy rangos könyvkiadó által megjelentetve legyen hozzáférhető a brit közönség számára. Tim Wilkinson fordította újra a regényt és a Harwill Press jelentette meg, megváltoztatva az eredeti Fatelessness (Sorstalanság) címet is. Az új fordítás, csakúgy mint a filmes adaptáció Fateless (Sorstalan) címmel került a brit közönség elé.

“Ami megtörtént a sorstalanság főhősével, hogy leszállítják egy buszról és elhurcolják, az ma is bármikor, bárkivel megtörténhet, erről soha nem szabad megfeledkezni" - olvasható a The Times április 27-ei számában Ian Johns tollából. A filmről, - melyről az újságíró egyébként megjegyezte, hogy napjaink legdrágább magyar mozija - az angol lapok nagyon jó kritikákat közöltek. Johns is gyönyörű alkotásként emlegeti az egyik legnevesebb brit napilap hasábjain.

A Koltai Lajos rendezésében napvilágot látottt filmes adaptáció a 2005-ös magyarországi bemutató óta megfordult a világ legnagyobb filmfesztiváljain, mint például a berlini, az edinburghi a dublini a vancouver-i, vagy a torontói filmes seregszemlén, és mindenhol kiváló kritikákat kapott. A szigetországban a Dogwoof Pictures, az egyik legnagyobb, kimondottan független filmes produkciókat terjesztő vállalat vette meg a forgalmazás jogát. Az Imperial War Museumban tartott díszbemutatón elsősorban a filmes szakma képviselői vettek részt, ám május 5-étől a brit filmszínházak is műsorukra tűzték Kertész Nóbel-díjas regényének filmes változatát.

“Auswitz intellektuálisan abszolút csúcspont volt Európa életében"  - nyilatkozta egy kolumnás interjújában a The Guardiannak Kertész Imre, bár elismerte, véleménye cinikus. Az író napjainkról azt mondta, hogy “kiüresedtek, kiégtek a hagyományos értékek, így ebben a jelképes “jégkorszakban" az írók annyit tehetnek, hogy kiragadott identitásokat, létformákat mutatnak be, melyek meghatják, vagy megrázzák az embereket.... Én botrányos könyvet akartam írni, botrányos történetet, amilyet még soha senki nem írt." - nyilatkozta Kertész Julian Evansnak a The Guardian múlt szombati mellékletében.

(A Hungarian Cultural Centre közleménye alapján)