Ha az egészségügyben elmaradnak az érdemi változások vagy leáll az oktatási reform, a szabad demokratákat nem érdekli többé a koalíció - határozta meg azt a minimumprogramot Kuncze Gábor pártelnök, amiből nem enged az SZDSZ. A kijelentés erősen emlékeztet a választási kampányban megfogalmazott liberális koncepcióra, ám a helyzet más, hiszen jelenleg koalíciós egyeztetések folynak a kormányprogramról. Ráadásul információink szerint a múlt heti balatonőszödi tárgyalásokon Gyurcsány Ferenc ízekre szedte a kisebbik kormánypárt több-biztosítós egészségügyi modelljét, átdolgozásra visszaadva azt. A patthelyzet most úgy néz ki: az SZDSZ akár meg is kaphatná a tárcát, feltéve, hogy egyelőre nem vezeti be a koncepciójának tengelyeként szolgáló több-biztosítós modellt.

Eközben tartják magukat az értesülések, amelyek szerint az MSZP elnöke, Hiller István váltja - az összevont kulturális és oktatási tárca élén - a liberális Magyar Bálintot.

Ha Kuncze a feltételezhető legélesebb vitákra utalt is, mutatkoznak nyilvánvaló jelei az egyetértésnek is. Az állam túlköltekezéséről egybecseng a koalíciós partnerek véleménye. Mindketten elismerik, hogy e területen lépni kell. Az SZDSZ egyetlen feltétele ez ügyben, hogy a takarékossági intézkedések nem mehetnek a gazdaság rovására. A kisebbik kormánypárt egyébként nem ismer pardont: sutba dobná a szavazatmaximálási szempontokat, és nem várna a költségvetés rendbetételével az önkormányzati választásokig. Lapunknak név nélkül nyilatkozó SZDSZ-esek ezt fontosabbnak tartják a kormányprogram összeállításánál. Igaz, e tekintetben jóval kevesebb veszítenivalója van, mint a szocialistáknak.

A mostani költségvetés jó - finomított tegnapi tévényilatkozatában Lendvai Ildikó -, még akkor is, ha az első hónapokban túllépték a kereteit, és most vissza kell fogni a gyeplőt. Az MSZP frakcióvezetője szerint a túlköltés oka: a szociális kiadások és a bérek megugrása. Lendvai ezzel együtt úgy véli, akkor is kezelni kellett a szociális igazságtalanságokat, változtatni a családtámogatást, illetve emelni a közszféra béreit, ha e lépések ára a költségvetés elszabadulása volt.

A kiadások megkurtítását az MSZP is és az SZDSZ is a köztársaság "csúcsszervénél", az Országgyűlésnél kezdené, s könnyen lehet, hogy itt boldogulnak a legkönnyebben. A szabad demokraták ellenzik, hogy minden képviselő bizottsági tag legyen, s elképzelésük szerint egy honatya csak egyetlen grémiumi tagság után kaphatna díjazást. (Az egy képviselő, egyetlen bizottsági tagság elképzelését az MDF is támogatja.) A szocialista "munkahelyi szigor" értelmében a szavazások negyedét elbliccelő honatyák fizetésének felét megvonnák, és a képviselőknek a költségtérítés minden filléréről számot kellene adniuk. Az SZDSZ a parlamenti alelnökök számát is csökkentené. Azon az áron is, hogy a párt így elesik egy ilyen poszttól, sőt az alelnökök juttatását is lefaragnák: túlzásnak tartják például a rendelkezésükre álló két állami autót.

Ami a többi állami autót, vagyis a tárcákat is érintő koalíciós tárgyalásokat illeti, tegnap Sándor Klára, az SZDSZ ügyvivője tájékoztatta a sajtót arról, hogy még szinte semmit nem tudni. Arról, hogy hány minisztérium lesz, még egyáltalán nem beszéltünk - mondta, hozzátéve: nem beszéltek a minisztériumok felépítéséről, így értelemszerűen személyi kérdésekről sem.

Annyit tudni, hogy kevesebb minisztérium lesz. Az MSZP a 17 tárcából 12-t csinálna, és a köztisztviselők 20 százalékától megválna - de elsősorban a főosztályvezetői szint fölött. Lendvai Ildikó, a párt frakcióvezetője szerint így mintegy 100 milliárd forintot spórolhatna meg az állam. A legnagyobb pénznyelőnek a túlságosan széttagolt önkormányzati rendszert tartják, ezért az MSZP - legalábbis elvben - a régiókra és a kistérségekre alapozó struktúra felé mozdulna. Így az önkormányzatok nem egyedül, hanem különböző szövetségi szisztémákban tartanák fenn a különböző intézményeket. Az önkormányzati testületeket is karcsúsítanák - a létszám felével, negyedével. (Ehhez - kétharmados törvényről lévén szó - a Fidesz is kell.)

Valószínű, hogy nemcsak az állami szféra, hanem a lakosság is megérzi a "büdzsé kiigazítását": Lendvai szerint a jelenlegi, a fogyasztás nagyságához igazított gázár-támogatási rendszert egy szociális alapú tarifa váltaná fel.