Felemás darfuri siker
Vasárnap óta már kétszer hosszabbították meg a darfuri konfliktus rendezésére adott határidőt. A legutóbbi, csütörtök éjféli időpontot sem sikerült tartani, ám a tárgyalások egész éjjel folytatódtak. Amikor péntek hajnalban az Igazság és Egyenlőség Mozgalmának (JEM) képviselői, majd Abdel Wahed al-Nur, az SLA egyik szárnyának vezetője is kivonult az egyezkedésről, úgy tűnt, ismét elmarad a megállapodás.
Öt órával a határidő lejárta és az egész éjszakás, maratoni egyezkedés után azonban Minni Arcua Minnawi, az SLA - megfigyelők szerint al-Nurnál befolyásosabb - vezetője elfogadta a feltételeket. A megegyezés alapja a Robert B. Zoellick amerikai külügyminiszter-helyettes vezette delegáció négyoldalas módosító javaslata. Lényege, hogy mindkét oldal tesz bizonyos engedményeket: a kormány beleegyezik, hogy teljesen lefegyverzi a janjaweed harcosokat, nem pedig egyszerűen laktanyákba telepíti őket. Cserébe a kiegészítés maximalizálja a szudáni hadseregbe integrálandó lázadók számát, és meghatározza a felkelőknek adott parlamenti helyek arányát is.
Az elemzők szerint egyre rugalmasabb szudáni kormány is elfogadta a változtatásokat, de kifejezte fenntartásait is. Kartúm szerint jelentős problémákat fog okozni a gyakorlatban, de nem akarnak senkinek alapot adni a további háborúra, ezért aláírják a tervezetet - tudta meg a Reuters.
Kérdéses azonban, hogy megvalósítható-e egy olyan béke, melyet három lázadó csoport közül csupán egy fogad el. Egy nyugati közvetítő szerint a JEM jelentéktelen, tulajdonképpen nem számít, al-Nur személye azonban nehezen megkerülhető. A közvetítők abban reménykednek, hogy Minnawinak sikerül újra a tárgyalóasztalhoz ültetnie al-Nurt. A BBC helyszíni tudósítója szerint erre azonban nincs esély, mivel a megállapodást elutasító két csoport nem enged abból, hogy Szudán egyik elnökhelyettese az ő soraikból kerüljön ki. Egy nyugati diplomata máris ENSZ-szankciókat helyezett kilátásba azokkal szemben, akik a most elfogadott béke útjába állnak.
l Közel kétszázezer halálos áldozatot követelt eddig a darfuri konfliktus, és több mint kétmillió ember kényszerült elhagyni otthonát. Szudán keleti részén 2003 februárjában lázadt fel a nem arab, földműves törzsekből szerveződött Szudáni Felszabadítási Hadsereg (SLA) és az Igazság és Egyenlőség Mozgalma (JEM). Nagyobb politikai egyenlőséget és több támogatást követelnek a térség számára, amelyet állításuk szerint Kartúm elhanyagol.
A kormány légitámadásokkal vette fel a harcot a lázadók ellen és - bár ezt tagadják - a nomád arab janjaweed pásztorok felfegyverzésével. A janjaweedek hadjáratot kezdtek a nem arab civilek ellen, amelyet az USA - az ENSZ nem - népirtásnak nyilvánított. A pénteki nem az első békemegállapodás Darfurban, azonban eddig egyiket sem sikerült betartatnia az Afrikai Unió hétezer fős, rosszul felszerelt békefenntartóinak. Februárban döntés született arról, hogy helyükre több és jobban felszerelt ENSZ-csapatokat küldenek, azt azonban még nem tudni, mikor. Még az sem dőlt el, mely országok vesznek majd részt az egyelőre nem túl népszerű misszióban: az USA máris kijelentette, hogy biztosan nem küld katonákat a térségbe. A szudáni kormány ellenzi az AU-csapatok leváltását, és bejelentette, hogy tárgyalni is csak akkor hajlandó a cseréről, ha megszületik a békemegállapodás.
Az állandó harcok miatt a segélyszervezetek a menekültek egy részét el sem tudják érni, és már a táboroktól néhány száz méterre sincs senki biztonságban. A már most humanitárius katasztrófával fenyegető éhínség is fokozódni fog, mivel az ENSZ bejelentette, hogy pénzhiány miatt csökkenteni kényszerül a menekültek napi élelmiszeradagját. A munkatársai elleni támadások miatt a világszervezet pedig nemrég egyenesen azzal fenyegette meg a szudáni kormányt, hogy egyes térségekben felhagy a segélyakciókkal. (K. A.)
