Reggel Tiszasas, Csépa és Szelevény lakóiért, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megyei Nagyrét tanyavilágának lakóiért autóbuszok érkeztek a befogadó állomásokhoz - mondta Dobson Tibor. Az emberek visszaköltözése a következő napokban folyamatosan  történik - tette hozzá a szóvivő, aki kitért arra is, hogy az utakat azok előtt is megnyitották, akik saját gépkocsijukkal kívánnak hazatérni.

Dobson Tibor tájékoztatása szerint a háziállatok visszaszállítása a Jász-Nagykun-Szolnok megyei területen szombaton, míg Csongrád megyében vasárnap kezdődhet meg.

A szóvivő ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az árvízi veszély még nem múlt el teljesen, mert nagyon lassú az apadás, így számtalan helyen tapasztalnak továbbra is csurgást vagy szivárgást. Mint mondta, elsősorban a Tisza Szolnok alatti szakaszán kell a szakembereknek nagy figyelmet fordítaniuk az árvízi jelenségekre.

Kedden dönt a kormány a Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) tegnap bejelentett előterjesztéséről, mely szerint az apadó vízállás miatt meg lehet szüntetni az árvízi veszélyhelyzetet a Tisza mentén - közölte az Országos Műszaki Irányító Törzs szóvivője pénteken reggel. Reich Gyula tájékoztatása szerint megkezdődött az ideiglenes művek visszabontása, a védművekben keletkezett károk felmérése, és a helyreállítás műszaki tervezése.

Mindezzel együtt a Tisza Szolnok alatti szakaszán még mindig több méteres víz terheli az átázott töltéseket, tehát a szükséges erők készenlétben állnak az esetleg felbukkanó suvadások, csurgások, buzgárok megfékezésére - közölte.

Az aktuális helyzetről kifejtette: a dunai - az előzőnél kisebb - árhullám Bajánál tetőzéshez közeli állapotban van: reggel 6 órakor a vízállás 745 cm volt, a Tisza teljes magyarországi szakaszán továbbra is lassan apad. A 6 órai állás szerint Szolnoknál a tetőzés óta 81, Csongrádnál 100, Szeged 93 centimétert csökkent a vízállás. A Hármas-Körös apadása is lassú ütemű, Szarvasnál a tetőzés óta már 142, Kunszentmártonnál pedig 107 centiméterrel alacsonyabb a vízszint. Jelenleg a folyók fővédvonalain 1511 kilométeren van védelmi  készültség. Rendkívüli készültségi fokozat van 710 km védvonalon a Tisza Szolnok és a déli országhatár közötti szakaszán, továbbá a Zagyva és a Maros torkolati szakaszain, valamint a Hármas-Körös teljes hosszán. Harmadfokú a készültség a Tisza jobb partján Poroszló és Szolnok között, a Tisza bal partján Tiszafüred és Szolnok között, valamint a Hortobágy-Berettyón összesen 298 kilométer védvonalon.

Több tízmilliárd forintos kár a belvíz miatt  

A kedvezőtlen időjárás miatt keletkezett bel- és árvízkárok mértéke a mezőgazdaságban elérheti a 20-30 milliárd forintot - mondta  Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára az MTI-nek. A szakember szerint a károk mintegy 300 ezer hektár mezőgazdasági területet sújtanak, ebből 10-30 ezer hektáron volt árvízkár. A belvíz miatt viszont mintegy 100 ezer hektáron kipusztult a vetés, míg további 200 ezer hektáron a talaj víztelítettsége miatt nem tudtak vetni a gazdálkodók. A károk elsősorban Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Csongrád megyét érintették, de jelentős veszteségeket kell elkönyvelniük Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatrmár-Bereg megyében is.

A MOSZ szerint a kárt szenvedett gazdálkodóknak  meg kell kapniuk a nekik járó nemzeti kiegészítő támogatásokat. Az érdekvédelmi szervezet úgy véli, ezen kívül még kárenyhítő támogatásra is szükség volna. Emellett át kellene ütemezni a gazdálkodók hiteleit, valamint új hiteleket biztosítani számukra kamattámogatással. Tóth István felhívta a figyelmet arra, hogy a MOSZ már a múlt év őszén jelezte, hogy a belvíz és a talaj víztelítettsége miatt jelentős károkra lehet számítani. Ezért is szorgalmazta az érdekképviseleti szervezet egy katasztrófaalap létrehozását.

Hinora Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium mezőgazdasági szakigazgatási főosztályának vezetője az MTI-nek elismerte, hogy a belvíz miatt jelentős károk keletkeztek a mezőgazdaságban. Az árvíz miatti károkat nem tartotta túlságosan nagynak a főosztályvezető. Megjegyezte azonban: az árterületen gazdálkodóknak számításba kell venniük az esetleges árvízkárokat. Jelezte, hogy ezeken a területeken a későbbiekben át kell térni a gyepgazdálkodásra, illetve erdősíteni kell.

A főosztályvezető közölte: jelenleg több mint 100 ezer hektárt borít belvíz, míg 200 ezer hektáron a talaj annyira átnedvesedett a száz százalékos víztelítettség miatt, hogy ott érdemi munka nem végezhető. Az őszi kalászosok mintegy 100 ezer hektáron pusztultak ki a belvíz miatt. A tényleges károk felmérése azonban a kedvezőtlen körülmények miatt több időt vesz igénybe.

A főosztályvezető jelezte, hogy a belvízkárt szenvedett gazdák a vis major miatt megkapják a terület alapú támogatást. A nemzeti kiegészítésről, az úgynevezett top-up kifizetésének lehetőségéről most folyik az egyeztetés Brüsszelben. Hinora Ferenc utalt arra is, hogy az agrárkormányzat a mostanihoz hasonló károk kezelésének egyszerűbbé tétele érdekében kezdeményezte a Nemzeti Kárenyhítési Alap létrehozását.

(MTI)