A hosszú ideje tartó játszma legújabb menetét a Salamon-szigeteken, ebben a félmillió lakosú kis szigetcsoportállamban játsszák. Az április közepén titkos szavazással újraválasztott miniszterelnök, Snyder Rini, egy héttel beiktatása után kénytelen volt lemondani, mivel lázongások törtek ki a körülbelül ezer szigetet tömörítő ország fővárosában, Honiarában. A célpontok elsősorban a kínai kolónia tagjai voltak, főleg kereskedők, akik - és akiken keresztül Tajvan - a közvélemény szerint pénzzel befolyásolták a választásokat. A zavargásokat egy hét alatt sikerült megfékezni az országba küldött ausztrál csapatok beavatkozásával.

Rinit, a népszerűtlen, korrupt kormányfőt leváltó új miniszterelnök-jelölt, Manasseh Sogavare, akit hivatalosan a napokban fognak kinevezni, bejelentette, hogy a jövőben a Salamon-szigetek meg fogja szakítani diplomáciai kapcsolatait Tajvannal, hogy helyette a világpolitikailag jelentősebb szerepet betöltő Kínával vegye fel azokat.

Ausztrál lapértesülések szerint a Kína-politikaváltás korrupciószagú, mert egy tavaly szeptemberi titkos megállapodáson (Hongkongban a WTO-találkozó idején) Kína pénzt ajánlott fel Salamon-szigeteki politikusoknak, amennyiben azok sikerrel bomlasztják a szigetek és Tajvan diplomáciai kapcsolatait. Mind Peking, mind Tajpej tagadja a korrumpálás vádját. Megfigyelők szerint a Salamon-szigetek (ahol három éve még polgárháború dúlt) a kormányfőváltással cseberből vederbe kerül. A gazdasági segélypénzek eltűnnek, a rászorulók egy fityinget sem látnak belőlük.

A lemondott kormányfő, Snyder Rini esete nem egyedi a térségben. Kína és Tajvan rivalizálásának korábbi áldozatai, Vanuatu és Pápua-Új Guinea kormányfői, szintén azért vesztették el hatalmukat - előbbi 2004-ben, utóbbi 1999-ben -, mert korrupciós botrányba keveredtek, amely után országuk fő gazdasági és politikai partnere Tajvan helyett Kína lett.

Wen Jiabao, Kína miniszterelnöke, április elején az óceániai térségben megnyitott egy, a Pekinggel kapcsolatban álló nyolc szigetország gazdaságával foglalkozó fórumot. A Cook-szigetek, Fidzsi, Mikronézia, Pápua Új-Guinea, Szamoa, Tonga, Vanuatu és Niue lojalitását Pekingben jelentős összegű segéllyel, adósságeltörléssel, a Tajvant kizáró üzletkötések támogatására létrehozott alappal és kiemelt turisztikai státusszal, illetőleg stadion- vagy repülőgép-beruházással jutalmazták. Azok az országok, melyek Tajvant ismerik el - Kiribati, a Marshall-szigetek, Nauru, Palau, Tuvalu és a Salamon-szigetek - természetesen nem kaptak semmit, őket a kilencvenes évek elejétől Tajpej támogatja.

De arra is volt példa, hogy Tajvan happolt el pekingi szövetségest. Kiribati, a százezer fős, korallzátonyokból álló ország 2003-ban döntött úgy, hogy Tajpejjel tart fenn diplomáciai kapcsolatot a népi Kína helyett. Peking azonnal be is szüntette stadionberuházását.

Nem csoda, hogy a térség újonnan megválasztott kormányfőinek első útja Tajpejbe illetőleg Pekingbe vezet. Az új vezetők nemcsak a bizonyíthatatlan megvesztegetések miatt fogadják lelkesen a kínaiaktól érkező támogatást, hanem azért is, mert Tajpej és Peking nem finnyáskodik, mint más nemzetek, amelyek feltételekhez kötik (például átlátható, demokratikus parlamenti választások) a segélyeket.

Peking, 2006. május