Utalt arra: a nemrég megjelent bizottsági jelentés rámutat arra, hogy az új tagországok megfelelő sebességgel és hatékonysággal tudják felhasználni az uniós forrásokat. Ebből kitűnik, hogy az újonnan csatlakozott országoknak nem a régi tagállamok kegyéből kell növekedniük, hanem felzárkóztatásuk, erősítésük az egyesült Európa érdeke is - tette hozzá a miniszter.

Kóka János miniszter kitért arra, hogy a lisszaboni stratégiában megfogalmazott céllal szemben - amely szerint 2010-ig Európának a legversenyképesebb térséggé kell válnia - az Európai Unió 25 tagállamának átlagát tekintve egyre inkább távolodik az USA versenyképességétől, termelékenységétől a rugalmatlanság, a bürokrácia miatt.

A miniszter szerint a lisszaboni stratégiában túl sok célkijelölés van, és nincsenek hatékony programok ezek teljesítéséhez.

Kóka János elmondta: a következő években Magyarország számára fontos a stabilitás, az egyensúly helyreállítása, és szükséges az országot eljuttatni arra az állapotra, hogy bevezethető legyen az euró.

A gazdasági miniszter szükségesnek nevezte a nagyrendszerek átalakítását, a foglalkoztatottság növelését, a megfelelően képzett munkaerő biztosítását.

Megjegyezte: Magyarországon a társadalom 30 százaléka tartja el a 70 százalékot, 7 százalékkal kisebb a foglalkoztatottsági ráta, mint az EU-ban.

Kóka János úgy vélekedett, hogy Magyarországon az innovatív, kutatás-fejlesztésben gazdag iparágakat kell betelepíteni. Utalt arra, hogy Magyarországon a GDP 1 százalék körüli értékét költik kutatás-fejlesztésre, míg az európai cél ennél jóval nagyobb arány. A miniszter szerint Magyarországon a magánszektor K+F intenzitása alacsony, nincs összefogott rendszere az innováció menedzsmentnek, a jövőben az oktatás, a kutatás, az innováció értékláncát kell kialakítani.

A konferencián Alejandro Checchi Lang, az Európai Bizottság regionális főigazgatóságának főigazgató-helyettese elmondta, hogy az unió bővítése új kihívásokat jelentett, a regionális különbségek növekedését hozta. Szerinte az új tagállamokban meglévő tudás, tartalék az unió számára fontos.

A főigazgató-helyettes fontosnak tartotta, hogy az unió kohéziós és strukturális alapjai a versenyképesség növeléséhez is hozzájáruljanak a felzárkóztatás mellett.

Az EU képviselője kitért arra, hogy a következő időszak költségvetésében az új tagállamok kapják a felzárkóztatási források jelentős részét, és ennek megfelelő felhasználásához meg kell határozni az elérendő célokat. Jelezte: a következő hat hónapban fontos döntések születnek a tagállamokban és az unióban egyaránt ahhoz, hogy 2007-ben elindulhassanak az új programok.

A konferencián Baráth Etele EU-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter kitért arra, hogy az országnak az államháztartás kiegyensúlyozott voltára, a fejlesztésorientációra, a decentralizációra kell a jövőben a hangsúlyt helyezni. Az ország stratégiájában az makrogazdasági egyensúly, a növekedés, az innovációra épülő versenyképesség megújítása, a foglalkoztatás bővítése, az emberi erőforrás javítása szerepel.

Az EU-ügyekért felelős miniszter elmondta, hogy Magyarország számára fontos az EU belső piacának további nyitása, és ennek érdekében aktív politikát kell folytatni.

Baráth Etele a konferencián az 2004-2006. évi I. Nemzeti Fejlesztési Terv teljesítéséről szólva elmondta: az ország lekötötte a kohéziós és strukturális források teljes egészét, több mint 90 százalékra már aláírt szerződéssel rendelkeznek, és a 2008-ig szóló pénzfelhasználás aránya 30 százalék.

A miniszter elmondta, hogy az eddigi tapasztalatok szerint Magyarországon a Nemzeti Fejlesztési Tervben felhasznált 1 euró támogatáshoz 1,5 euró működő tőke társult, ami nagyon jó arány más tagországok mutatóihoz viszonyítva. Balázs Péter korábbi EU-biztos, egyetemi professzor a konferencián elmondta, hogy az EU-ban is fontos téma az eurózóna bővítése. Utalt arra, hogy az eurózóna bővítésében az uniónak még nincs tapasztalata, hiszen megalakulása óta erre még nem került sor. Mint mondta: nem biztos, hogy ebben az esetben a közösség bővítésekor alkalmazott versenyeztetés most is jó módszer lenne.

Balázs Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a tagországok kormányzati struktúrában is szükséges egyfajta megfelelés az unió rendszerével, és erre mindkét félnek tekintettel kellene lennie. (MTI)