Földikutyák lábon álló autópályája
A Tocó-patak fölé emelt hídhoz hasonló, a természetvédelmet szolgáló műtárgyból jó néhány készült már a hazai autópályák mentén. Szükség hozza ezeket a beruházásokat, mert a pályák nyomvonala számos esetben keresztezi a vadon élő állatok vándorlási útvonalait. Ha nincs védőkerítés, átjáró a pályák felett vagy alatt, akkor a nagy sebességgel közlekedő autók elgázolják az élőlényeket, s ezek a találkozások számos esetben nem csak a vadak számára jelentenek halálos veszedelmet.
Az autópálya-építések hatásvizsgálat-kötelesek, azaz érvényes környezetvédelmi engedély nélkül nem kezdődhet meg az építkezés. Simonyi Ágnes, a Nemzeti Autópálya Rt. vezető környezetvédelmi koordinátora szerint az előkészítés legnehezebb része a mindenki által elfogadható pályaszakasz kijelölése. Olykor feloldhatatlannak tűnő ellentéteket kell kezelni. Példaként említette az M3-as autópálya Polgár-Nyíregyháza közötti szakaszát. Ebben az esetben az volt a gond, hogy az értékes területeken gazdálkodók nem akarták átengedni a területeket, mivel azok voltak a környéken a legmagasabb aranykoronájú földek. Az általuk javasolt, számukra értéktelen földeket viszont a természetvédők nem engedték, mivel azokon a helyeken védett növények és állatok, illetve értékes élőhelyek voltak. Ilyenkor jön a kompromisszumos megoldás - elkerülő út, lábakon álló pályaszakasz -, ami jelentősen megemeli a beruházás árát.
Arra sincs biztosíték, hogy egy elfogadott nyomvonalon valóban megépülhet a pálya. Erre példa az M8-as. A közelmúltban túzokfészkelő helyet találtak a véglegesnek hitt részen, amelyek megóvására uniós pénzt is kap a Kiskunsági Nemzeti Park. Ez az összeg ugyan nem éri el azt a kiadástöbbletet, ami miatt egy kilométerrel hosszabb elkerülő szakasz készül, de a természetvédők szerint emiatt fájjon az építtetők feje.
Az építők dolgát alaposan megnehezíti, hogy a Natura 2000 hálózat létrejöttével jelentősen megnőtt a védett területek nagysága. Ezeket kikerülni sok esetben nem lehet, tehát a legkisebb károkozással járó megoldások kerülnek elő. A védőkerítések kiépítése természetes, mint ahogy az utóbbi években az is természetes, hogy a pályák alatt megfelelő távolságban átjárók épülnek. Magyarországon elsőként az M1-es autópálya Abda-országhatár közötti szakaszán épültek olyan átjárók, amelyeket a nagyvadak igényei szerint alakítottak ki. A pályakezelő felmérése szerint a vadak tudják mi a dolguk, átkelnek az út egyik oldaláról a másikra.
Ha kell, akkor 240 méteres híd épül a mocsár felett, vagy éppen 325 méteres lábakon álló pálya a földikutyák élőhelyének védelme érdekében. Arra is van mód, hogy értékes növényeket és állatokat áttelepítsenek. Másutt műfészkeket tesznek ki, illetve zajvédő falak mellett ma már madárvédő falak is készülnek. Utóbbira példa az M3-ason Polgár mellett épült hídra tett fal - ami nem hozta a várt eredményt. A madarak a fal tetején telepednek meg és onnan vadásznak - ha éppen úgy alakul, az autópályák fölé repülő kisebb madarakra.
Simonyi Ágnes szerint több alkalommal is a szükségesnél nagyobb természetvédelmi beruházásra kényszerítik őket. Példaként említette, hogy az M44-es Körösön átívelő részére a természetvédelmi hatóság 500 méteres híd építését írta elő, amit megfellebbeztek. Most 300 méteres hidat kell elkészíteni, miközben műszakilag ennek legfeljebb a fele lenne indokolt.
A természetvédők egészen másként látják az autópálya építést. Monoki Ákos, a Nimfea Természetvédelmi Egyesület programvezetője szerint a nyomvonalak tervezésekor, alig vagy ritkán veszik figyelembe a civilek véleményét. Az egykor egységes, összefüggő élőhelyek megbontásával, kettéhasításával pedig hatalmas károkat okoznak az építők. Faültetéssel, odúk kihelyezésével, átjárók építésével a károk alig csökkennek. Az út két oldalára került populációk, például az ürgék, nem találnak kapcsolatot egymással, a pálya áthatolhatatlan akadályt jelent számukra, ami azzal jár,
hogy a csoportok elpusztulnak. Monoki Ákos szerint körültekintőbb tervezésre lenne szükség, mert ellenkező esetben a látványos, természetvédelminek titulált beruházások nem érnek semmit.
