Mivel a figyelmeztetések ellenére Irán folytaja atomprogramját, a következő logikus lépés az lenne, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa kötelező erejű határozatban szóltsa föl Teheránt: hagyja abba az urándúsítást. Kína és Oroszország talán nem vétózza meg a határozatot, ha az nem vonja maga után - legalábbis egyelőre - a szankciókkal, majd a fegyveres erővel való fenyegetést. A német kancellár is erről tárgyalt az amerikai elnökkel.
Irán makacs és fenyeget
Irán, prostitúció, focivébé
A német kancellár hazai népszerűsége 80, az amerikai elnöké 32 százalékos - jegyezték meg az Angela Merkel washingtoni látogatása előtti latolgatások.
A tegnap lapunk zárta után sorra került csúcstalálkozó azon kevés alkalmak egyike, amikor George W. Bushnak nagyobb szüksége van egy protokollfotóra, mint vendégének. Az újraéledő német gazdaságnak, Blair és Chirac hazai problémáinak és az olasz választások utáni kusza helyzetnek köszönhetően a kancellár Európa "erős embere": az egyetlen, akinek jut energiája a közvetítésre Irán ügyében.
A teheráni atomprogram korlátozására irányuló nyugati követelés áll a Fehér Házban folytatott tárgyalások középpontjában. Merkel arra inti Busht, hogy hagyjon fel a háborúval való fenyegetéssel, mert az tönkreteszi az eddigi USA-EU egységet. Az ENSZ Biztonsági Tanácsától a német vélemény szerint egyelőre nem szabad gazdasági szankciókat várni Irán ellen. Az álláspontot az USA is elfogadja, legalábbis erre utal, hogy az amerikai külügy harmadik embere, Nicholas Burns szerint a gazdasági lépésekre csak hónapok múlva kerülhet sor, ha Irán addig nem mond le az atomfegyverhez is szükséges technológiai fejlesztésekről. Amerika azonban továbbra sem zárja ki a katonai fellépést - már csak azért sem, mert ezt soha, semmilyen válság esetén nem szokta megtenni. Ráadásul Washingtonban elterjedt nézet, hogy Iránt, ha valamivel, csak a súlyos légicsapások fenyegetésével lehet engedményre kényszeríteni. Merkel viszont amellett érvel, hogy a BT-nek egyelőre csak az Iránra nézve kötelező technológiai korlátozásokat kell megfogalmaznia, és határidőt szabnia azok betartására.
A látogatás előtt egy amerikai honatya gondoskodott róla, hogy Merkel és Bush sajtótájékoztatója ne válhasson egyoldalú Amerika-bírálattá. A képviselőház emberi jogi bizottságát vezető Christopher Smith szerint Bushnak fel kell vetnie a Németországban legálisan működő bordélyházak ügyét. A június 9-én Németországban kezdődő labdarúgó-vb alkalmából még új, ideiglenes műintézmények is engedélyt kaptak.
Merkel ma New Yorkban az amerikai zsidó szervezet, a százéves Amerikai Zsidó Bizottság centenáriumának lesz a díszvendége. Itt ismét találkozni fog Bush elnökkel és Kofi Annan ENSZ-főtitkárral.
Angela Merkel és George W. Bush januárban a Fehér Házban
