Bácskai Jánost, a maffiaellenes központ egykori vezetőjét - hivatalos személyként elkövetett bűnpártolás és gondatlanságból elkövetett államtitoksértés miatt - a Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsa idén februárban első fokon egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. A vád szerint több beszélgetést is regisztráltak Kulcsár Attila és a tábornok között a PSZÁF-nek a brókercégnél 2003. június 23-án végzett vizsgálatát megelőzően. Ezek alapján jutottak arra a következtetésre, hogy az exbróker és Bácskai találkoztak egymással, amikor Kulcsár segítséget, illetve tanácsot kért. Egy-két nappal a PSZÁF-vizsgálat előtt elmondta azt is: "bajban van, fogható". A bíróság az eljárásban bizonyítottnak látta: a tábornok hivatali hatalmával visszaélve igyekezett elérni, hogy a Pannonplast-részvényekkel kapcsolatos szabálytalanságok bizonyítékai rejtve maradjanak a PSZÁF előtt. Az ügyben tanúként hallgatták meg Tóth Andrást, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő államtitkárt, Kiss Péter kancelláriaminisztert és Lamperth Mónika belügyminisztert. Bácskai János fellebbezett az elsőfokú döntéssel szemben.

Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő Rt. korábbi vezérigazgatója különösen nagy értékű sikkasztás miatt áll a bíróság előtt, emellett magánokirat-hamisítás vétsége is szóba kerülhet. Bitvai az ügyészség szerint több alkalommal, előbb öt- majd nyolcmilliárd forintot meghaladó összeg átutalásáról rendelkezett, és a pénz az Állami Autópálya-kezelő Rt. K&H Equitiesnél vezetett számlájáról a K&H Bank technikai számlájára került. Így Kulcsár - banki beosztását felhasználva - hozzáférhetett, és az összegből cégeknek, illetve magánszemélyeknek utalt át. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium még 2003-ban közleményben ismerte el: Bitvai felhatalmazást kapott arra, hogy a Nemzeti Autópálya Rt.-től a cégének átutalt 13 milliárd forintot - a pénz kezelését részletesen szabályozó szerződéstől eltérően - bármely bankszámlára elhelyezhesse, igaz, brókercégről szó sem volt.

Forró Tamás egykori rádiós és televíziós riportert jelentős értékre, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettével gyanúsítják. Kulcsár vele kapcsolatban azt állította, hogy Forró a korábban a résztulajdonában álló, a Világgazdaságot kiadó Zöld Újság Rt. szabad pénzeszközeit a K&H Equities Rt.-re bízta, és a törvényesen elérhetőnél magasabb hozamot szeretett volna elérni a brókercég közreműködésével. A tranzakciókból származó állítólagos nyereséget Forró negyedévente, készpénzben kapta meg Kulcsártól. Az exbróker szerint Forró a Zöld Újság Rt.-ben levő részesedése eladásánál is szabálytalanul járt el, mert részvényeit a többi tulajdonos tudta nélkül, bonyolult és nagy nyereséget hozó tranzakció keretében értékesítette az Axel Springernek. Forró a botrány kirobbanása után visszavonult a nyilvánosság elől, befejezte képernyős munkáját.

Garamszegi Gábort, a Betonút Szolgáltató és Építő Rt. volt gazdasági igazgatóját folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással vádolják. Ő kéttucatnyi fiktív adásvételi szerződést kötött, amely szerint a Betonút Rt. értékpapírokat adott el, ám kifizetés nem történt, és az ügylet célja valójában az volt, hogy Kulcsár Attila részére szabadon felhasználható forrást biztosítson, összesen több mint kétmilliárd forint értékben. Garamszegi további 27 esetben, összesen 3,3 milliárd forint átutalásáról intézkedett a Betonút Rt. K&H Equitiesnél vezetett számlájáról a K&H Bank technikai számlájára, és ezzel a pénzzel Kulcsár gyakorlatilag sajátjaként rendelkezhetett.

Molnár Csabát, az ORFK pénzmosás elleni osztályának egykori vezetőjét - ő nyomozott korábban a K&H-ügyben, és ő hozta haza a Bécsben elfogott Kulcsárt - vesztegetés, államtitoksértés és hivatali visszaélés miatt állították bíróság elé. A vád szerint Molnár 2003 nyarán néhány ezer forintos ajándékokat fogadott el egy pénzváltótól, hogy cserében közbenjárjon az érdekében egy banknál. Első fokon felmentették, majd a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a döntést, a megismételt eljárást a Nógrád Megyei Bíróság folytatja le. Az alezredes az ügyészség szerint a brókerbotrány nyomozása során is súlyos szabálytalanságokat követett el, és igyekezett megakadályozni, hogy büntetőeljárást rendeljenek el. Molnár, a büntetőeljárás befejezését meg sem várva, önként távozott a rendőrségtől.

Rejtő E. Tibort, a K&H volt vezérigazgatóját a rendőrség még folytatólagosan, üzletszerűen és különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással gyanúsította, a vádiratban viszont a "folytatólagosan és üzletszerűen" minősítés sem szerepel már. Rejtő a nyomozás korábban nyilvánosságra hozott adatai szerint nemcsak tudott Kulcsár átutalások révén elkövetett bűncselekményeiről, hanem segítette is azokat, mert - hatáskörét túllépve, a bank belső szabályzatát megszegve - arra utasította a K&H Equities alkalmazottait, hogy az exbróker ügyfeleinek ne küldjenek kimutatást számláik egyenlegéről. A rendőrség azt is állította, hogy a volt vezérigazgató ebből mintegy 90 millió forint részesedéshez jutott.

Szász Károly, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete hosszú időn át nem tett semmit a K&H-nál évekig folytatott törvénysértő pénzügyi tranzakciók megakadályozása érdekében, ezért az elnöknek mennie kell - állította a brókerügy kipattanása után több szocialista politikus, sőt Medgyessy Péter akkori miniszterelnök is. Az ellenzék szerint viszont Szászt azért akarták leváltani, mert a szocialistákat érintő súlyos ügyről rántotta le a leplet. Az elnököt egyébként még a K&H-ügy nyilvánosságra kerülése előtt, uszodába menet az utcán megtámadták és megverték. A sértett szerint ennek oka, hogy a felügyelet megállapította: a Pannonplast felett szabálytalanul szerzett ellenőrzést a Pevdi Kft., a Kartonpack Rt. - és a Kulcsár-ügyben érintett Britton Kft. Utóbb felvetődött, hogy a megveretés felbujtója Kulcsár lehet, de ezt nem lehetett bizonyítani. Szász ellen egyébként a PSZÁF-nál tapasztalt visszaélések miatt rendőrségi feljelentést is tettek, de az eljárás felmentéssel zárult. Szászt végül törvénymódosítással távolították el a PSZÁF éléről.

A per 22 vádlottja