Még egy terrorista is végigutazhat a kontinensen, ha a megfelelő időben és helyen kér menekültstátust - a 2004 márciusában Madridban elkövetett merénylet egyik tettesének legalábbis öt országon sikerült átjutnia. A marokkói születésű férfi Magyarországon is próbálkozott, s miután elutasították a kérelmét, Szerbiába menekült.

Ilyen esetekre szerencsére alig akad példa, ám a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának munkatársai szinte naponta találkoznak azokkal az egyébként ártalmatlan emberekkel, akik a hatályos szabályozás kiskapuit kihasználva élnek vissza a menedékjoggal. Végh Zsuzsanna főigazgató szerint az alapvető gond az, hogy a menekültstátus iránti kérelem még a jogerős döntés után is tetszőleges alkalommal benyújtható. Emiatt tavaly a bíróságok már 334 olyan külföldivel találkoztak, akiről korábban már legalább egyszer megállapították, hogy nem tartozik a genfi konvenció hatálya alá. Egyébként az összes érdemben elbírált ügynek csaknem a fele ilyen.

A "csúcstartó" egy nigériai férfi: két és fél éve van Magyarországon, és jelenleg az ötödik beadványát vizsgálják. A főigazgató szerint valószínűleg nem utoljára hallanak felőle, de ő legalább maga gondoskodik az eltartásáról. Egy, a volt Szovjetunió területéről érkezett család viszont három éve menekülttáborban él, az öt ember eddig a hivatalnak több mint harmincmillió forintjába került. Esetükben a negyedik kérelem elbírálása folyik. Hasonlóan kitartó egy idős szlovák férfi, aki - üldöztetésére hivatkozva - már a harmadik menedékjogi kérelmet nyújtotta be. A hatályos szabályok szerint ő is addig próbálkozhat, amíg csak akar. Kész szerencse, hogy az a francia, aki a túlzottnak tartott adóterhek elől "menekült", az elutasítás után magától odébbállt.

Számos külföldi a határ átlépése után azonnal benyújtja a kérelmet, és ha nem kapja meg a menekültstátust, ismétlődően fellebbez. Ám egyre többen vannak olyanok, akik itt kezdtek vállalkozásba, de az üzlet rosszul ment, ezért a tartózkodási engedélyüket nem hoszszabbították meg. Amikor pedig el kellene hagyniuk az országot, hirtelen felismerik, hogy hazájukban üldözöttek, és menekültstátust kérnek. A hivatal ismert ügyfele az a vietnami kereskedő, aki csődbe jutott, és most ismételt kérelme elbírálására vár - közben feketén dolgozik az egyik piacon.

Menedéket kérni emberi alapjog, mindazonáltal az ENSZ menekültügyi főbiztossága is szorgalmazza a visszaélések megakadályozását, mert a valódi menekültek érdekeit is ez szolgálja - hangsúlyozta Végh Zsuzsanna. A kérelem ismételt benyújtásának lehetőségét több más uniós országban sem korlátozzák, élnek viszont más eszközökkel. Ilyen a "gazdasági nyomásgyakorlás": ha a bíróság döntött, a külföldi ugyan újra próbálkozhat, de ellátásáról magának kell gondoskodnia. Másutt a jogerős határozat után a kérelmezőt kiutasítják, és ha új beadvánnyal kísérletezik, arról a távollétében határoznak. Brüsszel is keresi a megoldást, és az új irányelv szerint bevezetnék az előszűrést: a nyilvánvalóan megalapozatlan beadványok esetében - a szlovák úr ügye biztosan idetartozik majd - nem folytatnának érdemi vizsgálatot. A bírói felülvizsgálat lehetőségétől persze ilyenkor sem fosztanának meg senkit.