A kereskedelem és a közúti szállítmányozás területén európai jelentőségű hozadéka lehet annak, hogy a magyar és az ukrán kormány képviselői nemrég aláírták az úgynevezett V. számú közúti közlekedési folyosó magyar-ukrán csatlakozási pontjairól szóló egyezményt, s ehhez kapcsolódóan kijelölték az épülő M3-as autópálya magyar-ukrán határátkelési csomópontjait.

Az V. számú európai korridor érinti Velencét, Triesztet, Ljubljanát, Budapestet, Ungvárt és Lvovot, vagyis összeköti az Európai Uniót Ukrajnával. Az egyezmény szerint az M3-as autópálya - a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vásárosnamény előtt elágazva - úgynevezett "villás" megoldással két ponton éri majd el az ukrán határt: egyrészt Záhonynál, ahol a szakasz - később sztrádává fejleszthető - gyorsforgalmi útként épül meg, másrészt pedig Barabás irányában, ahol a közös csatlakozási pont a magyar Beregdaróc és az ukrán Beregdéda (Dyida) között lesz. Az egyezményt magyar részről Veres János pénzügyminiszter, ukrán részről pedig Viktor Bondar közlekedési és hírközlési miniszter írta alá. A politikusok kiemelték: a fejlesztések révén jobb közúti kapcsolat jön létre a két ország között, ami hatással lesz az adriai kikötők és az Európai Unión kívül eső kelet-európai térség közötti forgalomra.

A határmetszési pontok kijelölését a megye és az észak-alföldi régió fejlődésének szempontjából nagyra értékeli Gazda László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke, MSZP-s parlamenti képviselő, aki érdeklődésünkre azt mondta: tizenhat évi előkészítő munka után került pont a megegyezésre, ami végre lehetővé teszi a két országban zajló infrastrukturális fejlesztések összehangolását. Mint mondta, az M3-as záhonyi csatlakozási pontja emeli a térség logisztikai-szállítmányozási jelentőségét, a beregdaróci határátkelési csomópont megépülésével pedig lerövidül az ukrán fővárosba, Kijevbe vezető útvonal, aminek a régiók közötti kereskedelem szempontjából van nagy jelentősége. Az M3-as újabb szabolcsi autópálya-szakaszainak építése 2007 után kezdődik meg, a beruházáshoz európai uniós forrásokat is igénybe vesznek.

Az M3-as sztráda meghoszszabbításánál nem kevésbé fontos a régióban az M49-es út továbbépítésének kérdése. A tervezett beruházásról "Az M49-es út továbbépítésének lehetősége és jelentősége Románián és Moldován át Ukrajnáig" címmel rendeztek nemzetközi konferenciát a közelmúltban Nyíregyházán, ahol a magyar, román, moldovai és ukrán delegáció tagjai közös nyilatkozatban szorgalmazták az M49-es út meghosszabbítását az ukrajnai Odesszáig. A kezdeményezés jórészt az észak-erdélyi Szatmárnémeti és Nagybánya városok, illetve Szatmár és Máramaros megye vezetőitől indult ki, akik lehetőséget láttak a Magyarországon épülő - és Románia északnyugati határát is megközelítő - M3-as autósztrádához történő kapcsolódásra, s ezáltal arra, hogy akár bő három óra alatt Budapestre lehessen autózni. Ennek az elképzelésnek a továbbfejlesztése egy gyorsforgalmi út, netán autópálya megépítésére vonatkozó javaslat. Ez Észak-Erdélyt öszszekötné Románia keleti régióival és a Moldovai Köztársasággal, ahonnan - Chisineu (Kisinyov) fővárostól - továbbvezetne a nagy ukrajnai kikötővárosig, a Fekete-tenger partján fekvő Odesszáig.

A jelenlegi elképzelések szerint az M49-es a szabolcsi Vaja településnél kapcsolódna az M3-ashoz. A résztvevők javasolták ennek a nyomvonalnak a vázlatterv szintű feldolgozását, a szakmai tartalom pontosítását és a szükséges források felkutatását. Indítványozták továbbá, hogy az érintett megyék és régiók a saját kormányaiknál kezdeményezzenek egy kormányközi megállapodást, amelynek célja a nyomvonal megvalósíthatósági tanulmányának elkészíttetése, beleértve az érintett térségekre gyakorolt gazdasági és területfejlesztési hatások feltárását.

Ennek eredményeképpen kezdeményezik e közlekedési folyosónak az Európai Unió által történő elismertetését. Ezen túlmenően a nyíregyházi konferencia résztvevői közös ajánlatot tettek az M49-es út Szlovákia és Lengyelország felé történő továbbfejlesztésére, amely így egy - az EU által is elfogadott, Északkelet-Magyarországon átvezető - kelet-európai közlekedési folyosó kialakítását tenné lehetővé a Fekete-tenger és a Balti-tenger között. Veres János pénzügyminiszter a beruházás kormányzati támogatásáról biztosította a résztvevőket.