Irán tegnap megfenyegette az Egyesült Államokat: ha Amerika "valami gonoszat" cselekszik, Teherán ezt Izrael elleni csapással torolja meg. Eközben Párizsban az Irán-hatok (a Biztonsági Tanács öt állandó tagja, az USA, Oroszország, Kína, Franciaország és Nagy-Britannia, plusz Németország) képviselői az iráni nukleáris válsággal kapcsolatos lépéseket egyeztették.

Az iszlám köztársaság a nemzetközi tiltakozások dacára folytatja urándúsító programját - erősítette meg tegnap Mohammed Gannadi, az ország nukleáris kutatásért felelős helyettes vezetője. Golamreza Agazadeh-Hoi, az atomprogram feje közölte: folytatják a 3000 urándúsító centrifuga felszerelését, de "nem lépik túl az ötszázalékos határt". (Legfeljebb ötszázaléknyi dúsítású U-235-ös izotóppal üzemelnek az energiatermelő atomreaktorok). A háromezer centrifuga már olyan nagyságrend, amivel nem túl hosszú idő alatt atombomba-minőségű (80-90 százalékra dúsított) uránt is elő tudnak állítani, mondják szakértők.

Oroszország akkor egyezne bele az Irán elleni szankciókba, ha a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértői a civil atomipar igényét túllépő urándúsítást állapítana meg, vagy Teherán megtagadná az együttműködést a NAÜ-vel - nyilatkozta az Eho Moszkvi rádiónak Konsztantyin Koszacsov, az orosz alsóház külügyi bizottságának elnöke. A tárgyalások jelenlegi szakaszában nem lenne szerencsés a katonai erő alkalmazására hivatkozni - vélte a neves képviselő.

Orosz prognózisok szerint az Irán-hatok május 9-i New York-i ülésén kidolgozhatnak olyan, Oroszország és Kína számára is elfogadható BT-határozatot, amely nem hivatkozik az ENSZ-alapokmány (erő alkalmazását sem kizáró) 7. fejezetére, de 1-3 hónapon belül kilátásba helyez egy újabb, már szankciókat tartalmazó határozatot, ha Irán nem engedelmeskedik a nemzetközi közösségnek.