A törvény szociális, költségelvű és piaci alapon bérbe adható önkormányzati bérlakásokat különböztet meg, ám nem szabályozza, hogy a bérlők milyen szempontok alapján kerülnek majd egyik vagy másik kategóriába. A jogszabály ennek eldöntését az önkormányzatokra bízza.

- Régóta élünk már ebben a varázslatos környezetben - mondja Szigethy Nóra, aki tizenkét éve lakik a budai Várban, a Bécsi kapu szomszédságában. Többször is költöztek az évek folyamán, de mindig ragaszkodtak a Várnegyedhez. - A Várban lakók többsége, csakúgy, mint mi, cserével jutott itteni lakásához - magyarázza.

A fiatalasszony szerint a lakók nem kaptak érdemi tájékoztatást az illetékesektől, csak a sajtó útján értesülhettek a törvény változásairól. A család most tízezer forintot fizet a hatvanöt négyzetméteres önkormányzati lakásért. A XVIII. században épült ötlakásos házra ráférne egy alapos felújítás.

- Természetesen fizetnék többet is azért, hogy ebben a gyönyörű környezetben élhessünk, de ezt momentán nem tartom reálisnak - kommentálja a törvényi szabályozás módosítását a fiatalasszony.

Könnyen belátható, hogy a lakók összefogással sem lennének képesek finanszírozni a hosszú évek óta halogatott felújítási munkák költségeit. A törvény szerint ugyanakkor a költségelvű lakbérnek fedeznie kell majd a bérbeadónak - jelen esetben az önkormányzatnak - a lakással és a házzal kapcsolatban felmerülő összes költségét. Egy másik kategóriában, a piaci alapon megállapított lakbér körében pedig a törvény szerint ezen felül még nyereségnek is kell keletkeznie.

- A lakók egy része tájékozatlan, mit sem tud a törvény módosulásáról - mondja Battha Pál, a Lakásbérlők és Lakók Egyesületének (Labe) elnöke. - Azok között pedig, akik valamennyire tájékozódtak a változásokról, pánikhangulat alakult ki. A Labe elnöke szerint ez a törvény nem tudja megnyugtatóan kezelni a lakhatás biztonságát.

Ildikó tizenkét éve él két gyermekével a VIII. kerületi Diószeghy Sámuel utcai bérlakásukban. Egykori szoba-konyhás józsefvárosi lakásukat cserélték el a mostani kétszobásra.

- A lakás romokban hevert, de mivel nagyobb otthonra volt szükségünk, teljesen felújítottuk és beköltöztünk - mondja.

Az önkormányzati lakással azóta is csak a gond van. A falak vizesek és penészesek, megállíthatatlanul omladoznak.

- Eddig mindig a saját pénzünkből újítgattuk fel a lakást, de most már nem tudom fedezni a költségeket, az önkormányzat pedig soha nem szállt be ezekbe a kiadásokba.

A fiatalasszony évek óta szeretne elköltözni, de eddig mindenki megrémült a környéktől és a lakás állapotától.

- Féltem a gyerekeimet, itt nincsenek biztonságban, de hát ki akarna cserélni velem? - kesereg az asszony. A lakást már többször is feltörték, az ajtót berúgták, az ablakokat elvitték. Az egyik lomtalanítás során tudtak ugyan szerezni egy új ajtót, ám ablakok azóta sincsenek a lakásban. A legdrámaibb fejlemény azonban tavaly volt, amikor a család arra ébredt, hogy egerek lepték el az otthonukat. Az önkormányzat ekkor sem sietett segíteni bérlakójának, így Ildikónak kellett intézkednie.

A fiatalasszony tizennégyezer forint lakbért fizet a kétszobás, ötvennyolc négyzetméteres lakásért az önkormányzatnak, de tarthatatlannak érzi, hogy mindezt egy romhalmazért kérik tőle. A rendelet módosításáról semmit sem tud. Most azonban elvesztette az állását, így a havi huszonhatezer forintos családi büdzséből már a lakbért sem tudja fizetni - több hónapos tartozása halmozódott fel.

A legtöbb önkormányzati bérlakás a Józsefvárosban található. Dollenstein Istvánné, az önkormányzat lakásügyi osztályának vezetője elmondta, hogy még dolgoznak a lakbérek szabályozásán, ugyanakkor leszögezte, hogy az idén még nem lesz lakbéremelés, a módosult szabályokat pedig csak az új bérleti szerződéseknél fogják alkalmazni.

Az I. kerületi önkormányzatnál csak annyit tudtak mondani, hogy a helyi rendelet megalkotása folyamatban van. A fővárosi önkormányzat is csak a májusi közgyűlésén tárgyalja azt a fővárosi rendeletet, amellyel összhangban hozzák majd meg az egyes kerületi önkormányzatok a saját rendeletüket.

Battha Pál szerint a több mint tíz éve hatályba lépett lakástörvény egy hibás lakáspolitikai koncepció részeként született. A legfőbb hibának pedig azt tartja, hogy nincsenek felismerhető prioritások: nem lehet tudni, hogy a fiatalok első lakáshoz juttatását, a rászorulókat vagy más csoportokat preferálja-e a mai lakáspolitika.

- Elképesztően kiszolgáltatottá válnak a lakók az egész országban, hiszen a helyi önkormányzatok mindenhol rendeletben állapítják majd meg a lakbéreket - mondja a Labe elnöke. Nincs apelláta, a rendeletet a bíróság előtt nem lehet majd megtámadni, csak az Alkotmánybíróság előtt.

A Várban akár az ötszörösére is emelkedhet az önkormányzati lakbér