Nincs sok nyoma annak, hogy a gazdák új termékek előállítására állnának rá az elmúlt évek búzafeleslegei láttán. Az FVM-ben például nem igazán tapasztalták, hogy a repcén és a napraforgón kívül más energianövények is terjednének. Igaz: a tárcánál nem tartják kizártnak, hogy energiafüvet, illetve energia célú erdőt telepítettek olyan területeken amelyeket az FVM a vetésösszesítő készítésekor nem figyelt.

Vermes András, az Agrograin Rt. elnök-vezérigazgatója szerint a forint tartós gyengülése sem hozhatja versenyhelyzetbe a külpiacokon a magyar gabonát. Ezért a legtöbb termelő számára marad az intervenció - ez persze teljes értékesítési biztonságot garantál a gazdák számára. Jelenleg - dunai kikötői paritáson - egy tonna kukorica 100 euróért adható el. Az unióintervenció viszont 104,5-105 eurót is fizet. Az új termésű tengeriért a tőzsdei brókerek 93-94 eurót, a termelők telephelyén 21500-22000 forintot kínálnak. A termelők többsége valószínűleg ezzel az ajánlattal nem is számol, hiszen - igaz, későbbi fizetéssel, de - ennél 3-4 ezer forinttal többet fizet az intervencióban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal.

Vermes András szerint az elkövetkező betakarítás után a magyarországi magtárakban lévő gabona mennyisége eléri a tízmillió tonnát. A tárolás nem gond - az újonnan felépült magtárakkal együtt egyelőre bőségesen elegendő a tárolótér. Az idei termés bőven befér a két éve ott tárolt 2004-es és 2005-ös rekordmennyiség mellé is. Ám előbb-utóbb gondot jelent majd az éveken át tartó tárolás - a két éve magtárakban pihenő, fel nem használt (tulajdonképpen felesleges) gabona minősége folyamatosan romlik. A többszörös fertőtlenítés, átrakodás miatt növekszik a törött szemek aránya, amely jelentősen rontja a minőséget. Igaz, ezért a raktár üzemeltetője, és nem az intervencióra termelő gazda felel.