Eckart von Klaeden, a CDU külpolitikai szakértője Teherán fokozatos visszatérítését sürgeti a tárgyalóasztalhoz: ehhez az irániaknak először be kellene szüntetniük az urándúsítást, az EU-trojkát alkotó britek, franciák és németek cserébe elismernék Teherán jogát az atomenergiához, és biztosítanák a nukleáris fűtőanyagokhoz való hozzájutását. Az Egyesült Államok csak a tárgyalások végső szakaszában csatlakozna. Ulrich Ladurner, Az iráni bomba című könyv szerzője az "orosz megoldást" támogatja: Irán orosz területen és ellenőrzés alatt folytathatná az urándúsítást. A szerző szerint Teherán még legalább öt évre van az atombombától. Az amerikai légierő támadása legfeljebb csak visszavetné az irániak katonai célú atomprogramját, de nem "semmisítené meg" véglegesen azt.

Az orosz megoldás ellen érvel viszont a német védelmi minisztérium korábbi vezető munkatársa, Hans Rühle, aki az "iráni atomprogram keresztapjának" nevezi Oroszországot. Moszkvának - fő beszállítóként - semmilyen érdeke sem fűződik a program korlátozásához. Rühle szerint az oroszok már az 1980-as évek végétől segítették az iráni nukleáris programot dúsított uránnal, berendezésekkel, szakemberek képzésével. Borisz Jelcin elnök 1995-ben Bill Clintonnak el is ismerte, hogy segítséget nyújtottak a katonai célú dúsításhoz, 1998-ban pedig az orosz illetékesek már biztosak voltak benne: Irán atomfegyverek gyártására készül.

l Izrael egy oroszországi katonai űrrepülőtérről nagy felbontó erejű (70 cm-es tárgyakat már "látó") felderítő műholdat állított a világűrbe Irán fölé.