A tavalyi magas felvételi ponthatárok ismeretében meglepően kevés, idén végző diák jelentkezett a hét pluszpontot érő emelt szintű érettségire - tavaly 23 ezren tettek emelt szintű érettségit, az idén 36 ezren jelentkeztek rá. A nehezebb vizsgát választók között sokan már rendelkeznek érettségivel, azaz most csak a felvételi eredményük javítása érdekében vágnak neki ismét a matúrának. A már érettségizettek ezt tét nélkül megtehetik, hiszen ha nem tudnak javítani, akkor a régi eredményüket számítják be. A most érettségizők számára már nagyobb a tét, s talán éppen ezért nőtt csak alig valamivel több, mint ötezerrel a végzős és emelt szinten érettségiző diákok száma. A tavalyi emelt szintű érettségik egyébként kifejezetten jól sikerültek: 80 százalékuk ötös lett, míg középszinten csak a diákok 20 százaléka ért el jelest. Igaz, a "főpróbán" a siker érdekében könnyű feladatokat kaptak a diákok, az emelt szintet a legjobbak választották - állítják a pedagógusok.

Tavaly több mint 700 olyan szak volt, ahol 120 pont felett kellett teljesíteni, tehát az emelt szintű érettségiért vagy a nyelvvizsgáért járó többletpontok nélkül nem nagyon lehetett bejutni. A Semmelweis Egyetemre fölvettek 72 százalékának volt emelt szintű érettségije, az ELTE-re bejutottak 56 százaléka tette le a nehezebb vizsgát. Leginkább a népszerűbb szakokra és az elitebb egyetemekre volt szükség az emelt szintre: a Nyíregyházi Főiskolára felvetteknek csak alig öt százaléka tette le a nehezebb vizsgát, a Nyugat-Magyarországi Egyetem elsőseinek pedig csak a 8,61 százaléka tudhat a kezében ilyen érettségi bizonyítványt.

A budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban tavaly 107 emelt szintű vizsgát tettek le a diákok, az idén már 174-en jelentkeztek be. Somogyi László, a gimnázium igazgatója úgy látja: a diákok az idén nem tartanak az emelt szintű vizsgától.

Kopcsik István, az etyeki Kolumbusz Humángimnázium igazgatója azt mondta: a tanulók félelmeik között leginkább azt említik, hogy a vizsga idegen bizottság előtt zajlik. Probléma, hogy a pedagógusok 60-70 százaléka úgy gondolja, mindent ugyanúgy taníthat, mint eddig, holott az új érettségi már egészen más követelményeket fogalmaz meg az oktatókkal szemben is. Szebedy Tas, a Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke úgy látja a diákok már taktikáznak, hiszen rájöttek, hogy később is lehet még érettségizni, és azt is látják, hogy igazán csak az elit egyetemekre kell az emelt szintű vizsga. Ezért sokan most inkább a középszintűnek vágnak neki.