Sólyom: tisztázó beszélgetések egy új magyarságpolitikáért
Sólyom László konferenciasorozatot kezdeményez a határon túli magyarok helyzetének, és e kérdéskörben egy megújult szemlélet alapjainak lerakása érdekében. Az első találkozóra május 4-én kerül sor a Sándor-palotában, a szomszédos országokban élő magyar értelmiségiek részvételével. Mindezt a Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye adta tudtul.
Tavaly augusztus 20-i beszédében Sólyom László már így fogalmazott a határon túliakról: "Mit tudunk az ott élő magyarságról? Pedig puszta érzelmi alapon könnyen tévútra jutunk. Meg kell ismerni szomszédainkat, az ottani magyarokat ahhoz, hogy békességes megoldást találjunk. Így tudjuk csak belátni, mi az, ami jogosan sértheti az ottani népek érzékenységét, és mi az, ahol nem engedhetünk a magunk igazából. És aztán kellő tudással és empátiával nyugodtan nézhetünk Európa szemébe, amikor új megoldásokat javasolunk." Kiindulópontja az volt, hogy a határon túli magyarság ügye "fájdalmasan félresiklott". A március 15-i nemzeti ünnep estéjén az Operaházban elmondott beszédében Sólyom azt hangsúlyozta, hogy a határon túli magyarokra vonatkozó politikát alapvetően újra kell gondolni.
A most bejelentett konferencia célja az "állapotfelvétel és a problémakörök azonosítása". A határon túl élő olyan magyar tudósokat, a közéleti és a civil szférában elismert személyiségeket invitált meg az államfő, akik kutatási vagy szakterületük szabályai szerint tudnak érvényes megállapításokat tenni a határon túli magyarság helyzetéről. Előadásokat tartanak, amelyeket három témakörben kerekasztal-beszélgetés követ a határon túli magyarok helyzetének megváltozásáról az új európai viszonyok között, a fiatal generációk magyarságtudatáról és a magyarországi támogatáspolitikáról. Az államfő célja egy megújult szemlélet alapjainak lerakása, mindenekelőtt a magyarországi közvélemény és a közélet számára.
A tanácskozássorozat a következő problémaköröket öleli fel: a határon túli magyar közösségek jelenlegi helyzete szociális, gazdasági, kulturális, oktatási téren; főbb népmozgalmi trendek. A második nagy téma: a jelenlegi magyar támogatáspolitika hatékonyságának vizsgálata. A harmadik problémakör a kitörés főbb irányai: a határon túli magyar közösség jövőképe; a kisebbségi nemzetrész gazdasági erejének fejlesztése; a magyarországi munkavállalás és a bevándorlás kérdése; az anyaország szerepe a kisebbségek támogatásában (intézményalapítás, szórványmagyarság támogatása).
A kezdeményezés, mint a szervezők hangsúlyozzák, nem érinti a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szükséges és fontos tevékenységét.
l Jól kiegészítheti egymást a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) és a köztársasági elnök által kezdeményezett konferencia-sorozat - mondta az MTI-nek a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke. "A Máért (...) a napi politikai élet területe (...), amelynek a körében a mindenkori magyar kormány a határon túli, (...) legitim (...) politikai érdekvédelmi szervezetek vezetőivel folytat párbeszédet. Ez a kettő egymást nagyon jól kiegészítheti, ugyanakkor azonban szervezetileg teljesen független egymástól" - mondta Komlós Attila az államfő kezdeményezésére utalva.
