Zsolt Péter médiaszociológus egyetlen nagy jelentőségű eseményt kiválasztva vizsgálta a kampány tükröződését a hazai sajtóban. Az országos lapok összehasonlító elemzésével azt kívánta bemutatni, milyen médiakörnyezetben mozognak a pártok, a politikusok, illetve milyen forrásokból tájékozódik a politizáló közvélemény.

A sajtó szűri, interpretálja, csomagolja, tálalja az eseményeket, a hírt már annak egyértelmű jelzésével adja át az olvasóknak, hogy a szerkesztő mit gondol róla, illetve mit gondol arról, hogyan szeretne tájékozódni a lap olvasótábora - mondta.

Orbán visszalép, Dávid kosarat ad

Zsolt Péter a két választási forduló közti időszak egyik legforróbb pontját választotta ki az elemzés céljára: április 12-ét, amikor három nappal az első forduló után Orbán Viktor lemondott a miniszterelnök-jelöltségről.

(Orbán nemcsak visszalépett, hanem egyúttal az MDF-közeli Bod Péter Ákost ajánlotta közös jelöltként. Dávid Ibolya, aki röviddel azelőtt a Fidesz választási programját nagyon keményen elutasító levelet küldött a Fidesz vezetőinek, elutasította a Fidesz ajánlatát, azzal indokolva ezt, hogy Orbán a közös program elveinek tisztázása helyett személyi alkut kezdeményezett, márpedig ennek nincs értelme, amíg a konzervatív elvek szempontjából akkora a távolság a programok között, amekkorát az MDF elnöksége lát. Ezen az sem segít, „ha Ön az utolsó pillanatban elhagyja a süllyedő hajót, és a felelősséget áthárítja másra” – írta Orbánnak Dávid Ibolya. – NOL szerk.)

Hírek a nagy lapok címoldalán

Zsolt Péter a Méltányosság Kör konferenciáján először azt mutatta be, hogyan tálalta másnap reggel ezeket az eseményeket a Népszava. A baloldali orientációját és párt-elkötelezettségét nyíltan és egyértelműen felvállaló lap címoldalán a főcím így hangzott: „Dávid szerint Orbán elhagyta a süllyedő hajót” – és az oldalt egy ehhez a főanyaghoz kapcsolt Orbán-karikatúra uralta. – Valóban ez volt a lényeg? – kérdezte Zsolt Péter. – Orbán nem azért lépett vissza, amit Dávid Ibolya értelmezését elfogadva a Népszava kiemelt, tehát, hogy elmeneküljön a süllyedő hajóról, hanem azért, mert úgy értékelte, hogy így tudja megtartani a hatalmat.

A Magyar Nemzet április 13-i címlapja így tálalta az előző nap eseményeit: „Dávid nemet mondott a jobboldalnak”. A vezető hírt egy - Zsolt Péter értékelése szerint manipulatív szándékú – fotó illusztrálja, amelyen felülről fotózva látható az MDF elnöke, amint éppen egy rácsos kapun halad át. A Magyar Nemzetben évekkel ezelőtt a korábban az Új Magyarországnál, illetve a Napi Magyarországnál dolgozó radikális stáb vette át az irányítást a Fidesz-kormány segítségével, részben ennek issza most a levét a Fidesz – emlékeztetett Zsolt Péter -, de ez a kiválasztott címlapos vezető anyag egészében „tényszerű közlésnek” minősíthető, hiszen valóban ez volt a nap eseménye.

A Magyar Hírlap az országos politikai napilapok közül leginkább igyekszik középen maradni, de alacsony példányszáma és alacsony olvasottsága miatt befolyása csekélynek mondható – folytatta Zsolt Péter az összehasonlítást. A lap címoldali híradását Orbán Viktor nagyméretű fotója illusztrálta. A Fidesz elnökét a drámai sajtótájékoztatón szemből fotózták, és a képen éppen széttárja karjait, ami a metakommunikáció nyelvén a nyitottságot hangsúlyozza, a főcím pedig így hangzik: „Dávid nem hajlandó tárgyalni a Fidesszel a közös kormányfőjelöltről”. A médiaszociológus értékelése szerint ez korrekt, a lényeget összefoglaló hírközlés volt.

Zsolt Péter a Népszabadság aznapi címlapját tartja a leginkább meglepőnek, mint mondta, annak egyértelműen manipulatív jellege miatt. ( http://www.nol.hu/cikk/400536/ ) A főcím azonos a Népszava által kiemelt üzenettel: „Dávid: Orbán el akarja hagyni a süllyedő hajót”, amelyről Zsolt Péter korábban már elmondta, hogy nem tartja a lényeg korrekt tálalásának. Ennél is jellemzőbbnek tartja azonban a címlapra került fotót, amely Orbánt a sajtótájékoztató közben alulról fotózta, arca csak félig látszik a pulttól, mintha maga is éppen süllyedőben volna, vagy menekülni készülne. „Mesteri, de etikai szempontból problematikus megoldás” – értékelte ezt a címlapot a médiaszociológus.

Végül Zsolt Péter egy nem politikai profilú napilap címoldalát is bevonta a kísérletbe, arra hivatkozva, hogy a vezető bulvárlap, a legolvasottabb napilappá nőtt Blikk közvéleményt alakító befolyása nem hagyható figyelmen kívül. A Blikk címlapján fő helyen, Orbán Viktor nagyméretű portréjával a következő címet olvashattuk április 13-án: „Orbán szenzációs bejelentése – ’Belőlem nem lesz miniszterelnök’ ” (Zsolt Péter a konferencián a többi laptól eltérően nem a Blikk címlapját, hanem a belül folytatódó cikket mutatta be, ami az összehasonlíthatóság szempontjából vitatható döntés. Belül az egész oldalas cikkhez, amelynek fő anyaga egy exkluzív Orbán-interjú, mindhárom főszereplő, Orbán, Dávid, és Bod Péter Ákos fotóját is mellékelték, azzal a címmel: „Orbán kész háttérbe vonulni” – NOL szerk.) A Blikk tálalását Zsolt Péter korrekt, lényegre törő megoldásnak tartja, ami politikai anyagok esetében a bulvárlapokra szerinte általában is jellemző. A médiaszociológus szerint egyszerű a magyarázat a politikai események kiegyensúlyozottságra törekvő tálalására: ezek a lapok nem szűkítik le tudatosan olvasótáborukat egyik vagy másik politikai pártcsoport híveire, ezért általában igyekeznek tartózkodni attól, hogy elidegenítsék maguktól bármelyik csoportot.

Hűség vagy árulás

Zsolt Péter emlékeztetett arra is, hogy mindkét oldal sajtója manipulatív módon adott hírt a talpon maradt MDF-es képviselők visszaléptetéséért folyó küzdelem állásáról. A cikkek gondos elolvasásával végül is meg lehetett tudni, hogy ki lépett vissza és ki tartott ki, de a cikkek címei és az információ felvezetése homlokegyenest ellenkező üzeneteket közvetített. (Címek a Népszabadságból: Az MDF a hűséget ajánlja; A legtöbb fórumos jelölt az MDF mellett marad; Ajánlatok és nyomás alatt; Héják a jelöltek feje fölött; MDF-es lépések oda és vissza – illetve címek a Magyar Nemzetből: Sorra lépnek vissza a fórumosok; Csáky András is visszalépett; MDF: visszalépések a vezérkar bánatára).

Ez a technika végigkíséri a magyar tömegtájékoztatás tevékenységét – összegzett Zsolt Péter. - A médiakörnyezet ezáltal a civilek számára nehezíti a tájékozódást, a politikusok számára pedig a politikai üzenetek címzettekhez juttatását.

(Méltányosság Kör)