Az állam ezután az adófizetők pénzének egy részét átadja ezeknek a gyerekeknek. Minden magyar gyerek a közös vagyon őt megillető részének tulajdonosa lesz tehát. Ez a tulajdon lehetőséget jelent számukra a jövőben: a törvény által kijelölt keretek között saját belátásuk szerint használhatják fel babakötvény-vagyonukat, amikor elérik a felnőttkort. A babakötvény egyenlőségpárti találmány, amennyiben mindenkinek születése jogán juttat tulajdont, és szabadságpárti intézmény, amennyiben az állam nem szól bele, ki hogyan használja ki ezt a lehetőséget. Mintha csak Liska Tibor tanácsait követték volna a babakötvény kidolgozói. A liberális és szociális elemek e szoros összefonódása folytán a babakötvény-rendszer lehet az első lépés a Liska-féle vállalkozói szocializmus felé.

Félreértés ne essék: Liska Tibor szellemi örökösei nem akarják kisajátítani a babakötvény intézményét. Igaz ugyan, hogy Liska évtizedekkel ezelőtt mondta ki először, hogy az embereknek a kezükbe kell adni "társadalmi örökségüket", vagyis a közvagyon rájuk eső részét, mert egészen biztosan jobban fogják hasznosítani, mint egy olyan link szervezet, mint az állam. Liska Tibor tekintélye azonban nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a társadalmi örökség gondolatát Magyarországon komolyan is vegyék. Az új tulajdon első csírájának felbukkanásához a brit Baby Bond bevezetésének vonzereje és a késhegyig menő hazai politikai verseny nyomása kellett.

A babakötvény ötletét a politika azért "vette meg", mert az osztogatás szellemes, olcsónak tűnő és jól reklámozható formáját látja benne. Mi viszont azért üdvözöljük, mert új intézmény születését reméljük: a kötvénytulajdonosok egymás után érkező nemzedékei kikísérletezhetik és elterjeszthetik a gondolatot, hogy az elődöktől kapott örökséget bátran hasznosítva az utódok örökségét gyarapíthatjuk.

Ehhez "csak" az kell, hogy a babakötvény intézményét ne a hasznosítást korlátozó tilalomfák vegyék körül. Olyan intézményi megoldásokat kell keresni, amelyek a babakötvényt "öröklő" fiatalokat vállalkozói pályájuk elindításában segítik. A születésük jogán járó örökség összegét növelni kell, hogy minél kisebb adózott összeget költsön el helyettünk az állam. Az effajta öröklés intézményét pedig fokozatosan ki kell terjeszteni a korábbi nemzedékekre is.

Az új tulajdon kiterjesztése persze jogok, felelősség és hatalom átadását is jelenti az állam, az önkormányzatok, illetve a magántulajdonosok részéről az egyének és közösségeik számára. Ez az út járatlan, ezért ki kell kísérletezni az új tulajdon működtetésének legmegfelelőbb formáit.

Éppen úgy, ahogy Liska Tibor javasolta a vállalkozói szocializmus kikísérletezését.

Liskáné Pólya Lenke - Tamás Tibor