A 2005-ös jelentés fő megállapításai szerint a vándorlók száma világszerte elérte a 191 milliót; tíz közül hat a fejlett országokban él; a nők és lányok aránya közöttük 50 százalék volt, de Európában ennél valamivel magasabb: 53 százalék; 2010 és 2030 között gyakorlatilag a bevándorlás lesz a forrása a lakosság növekedésének a fejlettebb térségekben és Európa lakossága már 1995 óta csökkenne a bevándorlás nélkül.

A jelentés szerint lányeges változás ment végbe a bevándorlás szemléletében 1990 óta. Azoknak az országoknak az aránya, amelyek csökkenteni kívánták a bevándorlást, 1996-ban még 40 százalékot tett ki. Azóta ennek a felére csökkent, és sok befogadó ország úgy alakította át a törvényeit, hogy megkönnyítse az igényeinek megfelelő bevándorlást.

Közép- és Kelet-Európában a népesség mozgását nagyban befolyásolta a korábbi államalakulatok, például a Szovjetunió felbomlása és egyes országok csatlakozása az Európai Unióhoz. A vasfüggöny felhúzása megnövelte a vándorlást Európa keleti feléből a nyugatiba. Jelenleg is növekszik az időszakos munkavállalók mozgása az új uniós tagállamokból a régiekbe. 2002-ben például Németországban az idénymunkások 90 százaléka érkezett keletről, döntő többségében Lengyelországból. Az európai határok megnyitásával ötszörösére nőtt a kétoldalú munkaügyi megállapodások száma a 90-es évek elejéhez képest.

A bevándorlók képzettsége növekszik. Világszerte a külföldről érkezett, 25 évnél idősebb bevándorlók között a felsőfokú képzettséggel rendelkezők aránya az 1990-es 41 százalékról 44 százalékra emelkedett 2000-re. Európában viszont sokkal alacsonyabb a felsőfokú képzettségű bevándorlók aránya: mindössze 15 százalék volt 1990-ben, és 21 százalék 2000-ben.

A befogadó országok számára a bevándorlás gazdasági következményei általában pozitívak, figyelembe véve a bevándorlók hatását a bérekre és a munkalehetőségekre, valamint arra, hogy az érkezők adót fizetnek, viszont igényt tartanak az egészségügyi, oktatási és más közszolgáltatásokra. A külföldiek jelenléte alkalmasint kisebb hatással van a többiek bérére, vagy növelheti a munkanélküliséget, ennek hatása azonban országos szinten kicsi. Közép- és hosszú távon a bevándorlás növeli az alkalmazottak számát, és nettó költségvetési nyereséget hoz - állapítja meg a Bécsben kiadott jelentés, amelyet az ENSZ szeptemberben tartandó bevándorlási konferenciája előkészítő anyagának szántak.(MTI)