Lassan ölt testet a Vásárhelyi-terv
A Tisza középső szakaszán minden korábbinál magasabb szinten tetőzött a folyó. A hosszan tartó áradás és az elhúzódó apadás miatt a gátak átáztak, megcsúsztak, megrepedtek. Ez a helyzet megint a folyó hatékonyabb árvízvédelmét szolgáló Vásárhelyi-tervre irányította a figyelmet. A program koncepciójának alapjait egyébként már a Fidesz kormány idején kidolgozta a szakma, de a tervekből nem lett semmi. A 2002-ben hatalomra került szocialista-liberális koalíciót vezető Medgyessy Péter miniszterelnök egyenesen a kormányzati ciklus legnagyobb infrastrukturális beruházásának minősítette az átdolgozott, komplex tájrehabilitációval is kiegészített tervet. Ám az indulás ez esetben is akadozott. Arról, hogy pontosan mi kerüljön bele a határozatba, mi és hol épüljön, csupán 2003 októberében született kormányhatározat.
Jellemző, hogy mivel ezekben az években nem volt jelentősebb árvíz a hazai folyókon, a kormányzat az ígértnél kevesebb pénzt adott a munkákra. A vízügyesek ezen nem csodálkoznak. Évszázados gyakorlat, hogy a költségvetésből csak nagyobb áradatok után érkezik pénz, az is csak 2-3 évig, majd az áradatok halványuló emléke miatt az árvízvédelemre felhasználható pénz visszaáll az elégségesnél is kisebb szintre.
A Vásárhelyi-terv két fázisban készül. Az első szakaszban hat tározó épül, amelyek öszszesen 700 millió köbméternyi víz befogadására lesznek alkalmasak - a beruházás ára 65 milliárd forint. Göncz Benedek, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium árvízvédelmi osztályvezetője lapunknak elmondta, a 2005-ben elkezdett érdemi munkára eddig tízmilliárd forint ment el, további húszmilliárd forintot érő fejlesztésre szerződések születtek, tízmilliárd forintot érő kivitelezésre pedig hamarosan kiírják a pályázatot. További 25 milliárdot a jövő évben használnának fel, ennek döntő hányada már uniós pénz lenne. A hat tározó teljes területe 240 négyzetkilométer, a legkisebb 25, a legnagyobb 300 millió köbméteres lesz. Eddig két tározó építése kezdődött meg, a cigándi és a tiszaroffi.
Felvetődik, hogy a mostani áradásnál volt-e érezhető haszna a fejlesztéseknek? Nem. Ennek oka, hogy a tározók nem készültek el, ezért nem engedhettek oda vizet. Ha minden jól megy és a hat tározó megépül, akkor a különlegesen nagy vízszintek negyven-hatvan centiméterrel csökkenthetők. A második ütem építése 2008-ban indulna, a befejezés határideje bizonytalan, de a szakma mindenképpen szeretné, ha a tározók 2013-ra elkészülnének. A második ütem részeként hat-nyolc tározó épül, amelyek teljes befogadóképessége újabb 800 millió köbméter. A nyolc közül egyet Dóc-Baks-Ópusztaszer térségébe terveznek. Ez segítené ki a csongrádi térséget, hiszen ott még nem épült tározó, miközben a városnál találkozik a Tisza és az időnként nagy vízhozamú Hármas-Körös.
Jellemző, hogy a Körösökön ebben az évben 23 árhullám vonult le. Szerencsétlen egybeesés, hogy a Tiszán, a Körösökön és a Maroson egy időben jött az áradás. Az egymást felerősítő árhullámok miatt alakult ki a Tisza középső részén a minden korábbinál magasabb vízszint. Az áradás azt is bebizonyította, amit persze a szakma régóta tud, hogy a hazai árvízvédelmi töltések kétharmada tudja csak biztonsággal megfogni a százévente egyszer levonuló áradatokat, a többi töltést meg kell magasítani, erősíteni, A Körös-toroknál megcsúszott töltés magassága még éppen megfelelt volna, de a keresztmetszete kisebb volt a szükségesnél, ezért repedt meg a gát.
Göncz Benedek szerint, ha elkészül a két ütem, a tározók segítségével - összesen másfél milliárd köbméternyi vizet engedhetnek ide - vészhelyzetben mintegy egy méterrel csökkenthető a vízszint. Tökéletes biztonság azonban nincs térségünkben. Bármikor jöhet egy minden korábbit felülmúló áradat. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem kellenek a tározók, hogy nem kell gátat erősíteni Csongrád mellett.