Ökölharc a csodarabbi cím utódlásáért
Egy manhattani kórházban hétfőn elhunyt Moses Teitelbaum, a szatmári haszid zsidó közösség 91 esztendős vezetője. A rabbi 1980 óta állt az ortodox szekta élén, és irányítása alatt Amerikában a szatmári lett az egyik legerősebb és leggyorsabban növekvő zsidó vallási irányzat. A haszidok főrabbiját királyoknak kijáró tisztelet övezi, döntései nagy befolyással bírnak a hívők személyes sorsára és családi életére.
A szatmári irányzatot a második világháború után Moses nagybátyja, Joel Teitelbaum telepítette át az Egyesült Államokba, ahol híveinek kis csoportjával Brooklyn Williamsburg nevű városrészében alakították ki központjukat. Itt ma 35 ezer haszid zsidó él. A szektának összesen mintegy százezer követője van, Moses Teitelbaum ideje alatt megduplázódott a létszám.
A rabbi 1914-ben Újfehértón született, híres zsidó családban. A holokausztban elveszítette feleségét és három gyermekét. Amerikában később ismét megnősült, négy fia, két lánya van, és összesen 86 unokája, illetve dédunokája született. A cionizmust következetesen elutasító haszidok az elkülönülés hívei - New York államban például saját iskolahálózatot alakítottak ki. A szekta neve a héber "jámbor" - más fordításban "lelkes" - szóból származik. Az eredetileg a kelet-európai vidéki, szegény sorsú zsidók körében elterjedt irányzat központjában az ember szeretete áll. A hívők egy-egy tekintélyes "cádik" (a magyar népnyelvben csodarabbi) köré szerveződnek. Egyikük, Teitelbaum Mózes például a legenda szerint Sátoraljaújhelyen az ifjú Kossuth Lajost gyógyította meg.
A Moshénak szólított rabbi anno közfelkiáltással örökölte meg a szekta vezetését Joel Teitelbaumtól. A mostani helyzet távolról sem ilyen világos. 1999 óta a főrabbi harmadik fia, Zalmen áll a williamsburgi közösség élén, míg az elsőszülött Aaron a második legnagyobb lélekszámú gyülekezetet irányítja. Aaron és hívei a zsinagógákban és a bíróság előtt is vitatják Zalmen jogát a szekta vezetésére, és a két rabbi hívei között nemegyszer ökölharcra is sor került.
A helyzet olyannyira elmérgesedett, hogy Moses Teitelbaum betegségének utolsó heteiben külön tárgyalások folytak arról, melyik fiú mikor, és milyen hosszan beszélhet a temetésen. A szertartás végül incidens nélkül zajlott le.
