Ma még csak a körvonalai látszanak az Európai Parlament negyedszázados ingatlanpanamájának. A felelősöket keresik, kár lenne idejekorán mérleget vonnunk. Annyi viszont bizonyos, hét év után most a legrosszabbkor jön Európának egy újabb nagy korrupciós botrány. Az integráció politikai része már tavaly, a balul sikerült uniós alkotmányos szerződésen megakadt. A tagállamok kicsinyes alkudozása a közösségi szinten egyébként törpe méretű költségvetésről félreérthetetlenül jelezte, hogy a gazdag országok nem akarnak többet befizetni. Miért nem? Azért, mert engednek a közvéleményben jócskán felerősödött, olykor mérsékelten EU-kritikus, máskor kifejezetten integrációellenes hangoknak. Európa bizalmi válságban van. Aligha kétséges, hogy a mostani ingatlanpanamáról érkező első hírek - amelyek szerint állítólag Strasbourg városa rakta zsebre az adófizetők pénzét - ezt csak erősíteni fogják. A békés Ausztriában már így is a lakosság kevesebb mint egyharmada véli úgy, hogy a tizenegy éves EU-tagság jót hozott volna az országnak. Ebben bizonyára szerepet játszik, hogy az osztrákok az EU egyik nettó befizetői. Magyarán: az ő pénzükről döntenek Brüsszelben, ebben a provinciálisból felpumpált nagyvárosban.

Az EP éves költségvetése több mint egymilliárd euró. A német kultúrát öt kontinensen népszerűsítő, 182 állomáshelyet fenntartó, s háromezer főt alkalmazó Goethe Intézet ennek a negyedéből működik. Erre még mondhatja az osztrák (holland, német, magyar) háziasszony, hogy: Rendben! Nagy Európa = nagy pénzek. De annyit azért elvárok - teheti hozzá -, hogy utánanézzenek a kiadásoknak. Ahogy a háziasszony is megnézi hó végén a bankszámláját, rajta a kiadásait, s hogy mennyit vont le különböző jogcímeken a pénzintézet, amiért egész hónapban nagy fáradsággal használta a pénzét.

Az EP-ben a jelek szerint huszonöt évig nem végezték el ezt a műveletet. A parlament most csak azzal előzheti meg a bizalmi válság további mélyülését, ha pontosan tisztázza a történteket. A képviselők eltökéltnek mondják magukat az igazság kiderítésére. A vizsgálat egyik kulcsfigurája történetesen a költségvetés-ellenőrzési bizottság magyar elnöke, Fazakas Szabolcs. Az újaknak jut a szerep, hogy pótolják a régiek mulasztását? Egy másik honfitársunk, Szűcs Tamás lesz hamarosan az Európai Bizottság kommunikációs stratégiáért felelős igazgatója. Nem lesz könnyű dolga az EU népszerűsítésével, ha közben csontvázak dőlnek ki a szekrényből.

A labda hamarosan a Csaláselleni Hivatal térfelére kerül. Ezt az intézményt éppen a Cresson-botrány nyomán alakították ki, egy addig jelentéktelen ügyosztályból. Kísért a fogorvos.