Soros a Financial Times Deutschlandban megjelent írásában fejtette ki nézeteit, azon a napon, amikor Angela Merkel német kancellár kormánytagok és gazdasági küldöttség kíséretében a szibériai Tomszkban tartózkodott, s ahol várhatóan szerződéseket is aláírnak, például a Gazprom és a BASF német konszern között a juzsno-russzkojei gázmező közös kiaknázásában való részvételről.

Soros szerint a Gazprom Vlagyimir Putyin orosz elnök ideje alatt "átláthatatlan vállalatok hálózatát" építette ki, amely a résztvevők személyes meggazdagodását és a szomszédállamok politikai zsarolását szolgálja. Soros megkockáztatta azt a véleményt, hogy a Gazprom hatalmas eszköz az úgymond nagyhatalmi orientációjú orosz külpolitika szolgálatában.

Az üzletember szerint Európa gázszükségletének fedezése érdekében olyan monopolhelyzetet élvező konszerntől, illetve államtól vált függővé, amely "nem habozik tisztességtelen és önkényes módon" érvényesíteni hatalmát.

Soros fellépett a Rosneft tervezett részleges londoni tőzsdei bevezetése ellen is. "A Rosneft az állam eszköze, amely Oroszország politikai céljait mindig a részvényesek érdekei elé fogja helyezni" - vélte. A Rosneft közepesen nagy vállalatból vált olajipari óriássá, miután megszerezte a szétdarabolt Yukos alapüzletágát. A milliárdos szerint az orosz energiaágazatot a Szovjetunió széthullása után kaotikus módon privatizálták. Miután Putyin elnök lett, az állam hatalmát használták fel az energiaágazat fölötti ellenőrzés visszaszerzésére.

Soros azonban nem lát lehetőséget arra sem, hogy rövid időn belül változzon a helyzet, s az európai országokat egységes energiapolitika kialakítására ösztönözte.

(forrás: MTI)

Soros György