Kinek kell az IMF?

A magyar jegybank, mintha mi sem történt volna, folytatja a "hogyan jelentsünk csődöt, ha nincs" elnevezésű programját. Mi más oka lehetett Járai Zsigmond elnöknek, hogy a hétfői monetáris tanácsi ülés után - igaz, magánvéleményként - felvesse, be kéne hívni a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) a helyzet feltárására. Az IMF-hez ilyen kérelemmel akkor fordul egy ország, ha csődben van.

De nincs. A pénzügyi egyensúly mutatói kétségkívül gyors gazdaságpolitikai cselekvést kívánnak, ám a betegség oka ismert, s kezelésére is megvannak az eszközök, csak alkalmazni kell őket. Más volt a helyzet, s a kapcsolat az IMF-fel 1995-ben, amikor az előző négy év kormányzása és a Horn-kormány félévnyi tétovázása nyomán valóban válság alakult ki.

Magyarország 1982-ben csatlakozott az IMF-hez, s a kilencvenes évek felhalmozott adósságának kezelésére szüksége volt a nemzetközi pénzügyi intézmény jóindulatára, a tőle kapott kisegítő hitelekre. Mégis, a Bokros-Surányi-féle konszolidáció az IMF ajánlásai ellenére fogalmazódott meg. Az IMF hatalmas leértékelést és óriási mértékű költségvetési kiigazítást akart, amelynek következménye súlyos gazdasági visszaesés és drámaian növekvő munkanélküliség lett volna. A magyar program nem költségvetési, hanem jövedelempolitikai eszközökkel operált, nem alakult ki recesszió, nem nőtt a munkanélküliség, s gyorsan kibontakoztak a kedvező folyamatok.

Magyarország nyitni, függetlenedni és pénzt akart a nyolcvanas években, majd az átmenet támogatását kérte a kilencvenes évek elején. Vitákkal teli korszak után a kilencvenes évek második felében visszafizette a hiteleket az IMF-nek, amelynek elemzései így mindinkább egy véleménynyé változtak a sok közül. Míg korábban egy-egy állásfoglalás nagy figyelmet keltett itthon és külföldön egyaránt, az utóbbi években az IMF-tanulmányok élét elvették az uniós értékelések.

Az utóbbi években az IMF fokozatosan veszítette el nemzetközi jelentőségét is, ahogy olyan nagy államok, mint Oroszország, Argentína és Brazília idő előtt visszafizette tartozását. Ha nincs pénzügyi válság, nincs érdemi szerepe az IMF-nek sem. Az e heti washingtoni közgyűlésen éppen ezért megpróbálták újra kitalálni a Valutaalapot. Lényegében arra kapott megbízást, hogy a globális egyensúlyi zavarokat próbálja meg egyeztetésekkel kezelni, igyekezzék tárgyalásokat kezdeményezni a nagy kereskedelmi többletet és hiányt felhalmozó országokkal a követendő gazdaságpolitikáról és árfolyamokról. Az európaiak ezt üdvözölték, de hozzátették, egyezkedjék az Egyesült Államok és Ázsia, amelyek között az egyensúly megbomlott. (B. M.)

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.