Megint az autópályán húz el a hiány
A most aktuálisan ígért öt helyett a GDP 6,5 százalékára is rúghat az államháztartás hiánya, ha idén sem fogadja el az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala - az Eurostat - a magyar autópálya-építés árának költségvetésen kívülre helyezését. Erre - ahogy tavaly - az idén is adódik esély, ami, meglehet, az egész konstrukció bukását okozhatja. A Magyar Nemzeti Bank ugyanis - igaz, egyelőre zárt ajtók mögött - ismét kifogásait hangoztatja a kormány által kifundált kreatív könyvelési trükkel szemben. Teszi ezt annak ellenére, hogy a konstrukció néhány hónapja átment az uniós ellenőrzésen, és alkalmazása elvben szabad utat kapott.
Az Eurostat menlevele szerint mindazok az autópálya-építések kihelyezhetők a költségvetésből, amelyek pénzügyi és műszaki készültsége (a leszámlázott, valamint átadott építési feladatok összessége) nem éri el a teljes beruházás felét. Tavaly éppen az okozott problémát, hogy a kormány több, már megépült és forgalomba helyezett sztrádaszakasz árát próbálta utólag a büdzsén kívül elszámolni. Ez pedig nem felel meg az EU előírásainak. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy az unió rostáján még ez is könnyedén átment volna.
Csakhogy Szapáry György, az MNB alelnöke szeptember elején az EU-pénzügyminiszterek szokásos találkozóját megelőző rendes bizottsági ülésen kételyeinek adott hangot az autópályatrükkel kapcsolatban. Ezzel vizsgálatra késztette az Eurostatot, és romba döntötte a magyar kormány terveit. Az egyértelmű uniós állásfoglalás után a kormány kénytelen volt megemelni a hiányszámot, ami így elérte a GDP 6,1 százalékát. Ezzel hazánk az uniós deficitlista vezetőjévé vált. A jegybank álláspontja szerint viszont a feljelentés többletkiadástól mentette meg az országot.
Valami hasonlót mondanak ma is. Az MNB továbbra is elutasítja az egész konstrukciót - szerintük jobb lenne az autópályákat a költségvetésen belül tartani. Ráadásul nem fogadják el azt sem, hogy az idén kihelyezésre váró beruházások mindenben megfelelnek az uniós feltételeknek. Kifogásaiknak hivatalosan egyelőre nem adtak hangot, ám úgy tudjuk: gondjaikat a Pénzügyminisztérium (PM) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) illetékeseivel már megosztották. Mellesleg a három intézmény együttesen felelős az EU számára készülő statisztikákért.
Az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. kimutatásai szerint ugyanakkor a "programutak" - tehát a kihelyezésre kijelölt beruházások - között csak olyanok vannak, amelyek megfelelnek az ötvenszázalékos limitnek. Más kérdés, hogy ez az országban autózva másként látszhat: a programutak közé tartozik ugyanis az M35-ös Debrecent elkerülő szakasza, illetve az M7-es Ordacsehitől Balatonkeresztúrig. Így most üt vissza, hogy a kormány tagjai a választások hajrájában egymás után vágták át a szalagot a különféle sztrádaszakaszokon. Esetünkben néha olyanokon, amelyek hivatalosan még nem készültek el, és csak az ideiglenes forgalomba helyezéshez szükséges engedélyeket kapták meg.
Az még vita tárgya, hogy az ideiglenesen forgalomba helyezett pályák készültsége tekinthető-e ötven százalék alattinak. Mindenesetre az ÁAK szerint még erre is van elfogadható magyarázat. Ami azonban az uniós érdekekre nagyon nagy hangsúlyt helyező jegybankot nem hatja meg.
Úgy tudjuk: az elszámolhatóságról folyó vita az elsődleges akadálya az ÁAK autópályakötvény-kibocsátásának. A tőkebevonással 600 milliárd forintra tennének szert. A tőkepiaci akció azonban december óta húzódik, és egymást követik a lejáró határidők. Hab a tortán, hogy az épülő autópályák áprilisig esedékes kifizetéseire az ÁAK az év elején 90 milliárd forintnyi áthidaló hitelt vett fel. Ez a pénz lassan elfogy, a kötvénynek viszont még se híre, se hamva.
Ami érthető, hiszen nem sok értelme van kötvénykibocsátásról beszélni, amíg nem dőlt el, hogy mennyi pénzre is van szükség. Ha csak az ideiglenesen forgalomba helyezett két sztrádát kell kivenni a programutak közül, az önmagában 84 milliárd forinttal csökkenti a kötvénykibocsátás szükséges összegét. Az érme másik oldala, hogy éppen ennyivel növeli az államháztartási hiányt. Az idő múlásával a probléma egyre nagyobb lesz. Egyre nagyobbá válhat azoknak a beruházásoknak az aránya, amelyek pénzügyi és műszaki készültsége átlépi az ötvenszázalékos kritikus határt.
Így az év vége felé - szeptember táján, amikor ismét lesz olyan uniós egyeztetés, ahol a jegybank, ha akarja, kifogást emelhet a magyar módszer ellen - a tavalyihoz nagyon hasonló helyzet állhat elő. Ekkor a kormány a már elkészült sztrádákat semmilyen trükkel nem számolhatja majd el a büdzsén kívül, és az új autópályák árával kénytelen lesz emelni a deficitet. A projektutak az idén 330 milliárd forinttal szerepelnek a tervekben. Ez a GDP mintegy 1,5 százalékának megfelelő öszszeg. A deficit tehát akár ennyivel is nőhet az idén - az elszámolástól függően.
l A jegybank nem jelezte a Pénzügyminisztériumnak, hogy kifogásai volnának az autópályák elszámolásával kapcsolatban - közölte kérdésünkre Pichler Ferenc, a tárca kabinetfőnöke. Azt is leszögezte: a minisztérium az autópálya-elszámolásokban az érvényes szabályoknak megfelelően jár el. (V. I.)
