Utoljára tavaly év végén támadt nézeteltérés, amikor
a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Szépirodalmi Kollégiuma a pályázó irodalmi lapok alig több mint a felére adott támogatást. Olyan, a rendszerváltás után indult fórumok maradtak hoppon, mint például a Liget, a Lyukasóra. Most alighanem ismét föllángol a vita, mert májusban napirendjére tűzi az NKA-t vezető bizottság a lapok támogatásának problémáit, és lehet, hogy újabb reformok várhatók.

Hogy mi okozta legutóbb a reklamációkat, arra álljon itt néhány adat: 2005-re 62 lap pályázott támogatásért a legfőbb állami mecénáshoz, és 54-en kaptak is pénzt. Az idei évre viszont 68 pályázóból mindössze 36 volt sikeres. Az okot Harsányi László, az NKA elnöke a bizottság döntésére vezeti vissza, jelesül arra, hogy gátat próbáltak vetni az elosztható pénz szétaprózódásának. Bevezették azt a szabályt, hogy a kért összegnek legalább a 80 százalékát meg kell ítélni, vagy el kell utasítani a pályázatot. Ezenkívül megnézték, hány példányban nyomják ki és milyen arányban vásárolják meg az olvasók a folyóiratokat.

Az elnök szerint meglepő adatok derültek ki: egyes lapoknál jóval kisebb volt a nyomott példány a pályázatban szereplőnél, az utcai árusításra szánt mennyiségnek pedig olykor 35-40 százaléka volt az eladatlan példány, de előfordult, hogy a vizsgált lapszám példányainak 70 százalékát (!) kellett bezúzni. Ebből két dolog következhet: a lapok szerkesztői nem törődnek eléggé azzal, vannak-e olvasóik, vagy/és a terjesztés nem áll a helyzet magaslatán. - Fölmerült a kérdés, szabad-e nekünk a nyomdákat és a papírzúzdákat támogatnunk, vagy találjunk ki valami mást, amivel jobban szolgáljuk az irodalom és a közönség kapcsolatának elmélyülését - mondja Harsányi.

Ez a "más" egyrészt a könyvtárak folyóirat-beszerzésének pénzelése lehet (jelenleg csak a határon túli magyar lapok beszerzését támogatják), másrészt az előfizetés-gyűjtés ösztönzése. Mondjuk, száz előfizető esetén a következő száz által befizetendő árat átvállalja a mecénás szervezet. Az NKA-elnök szerint a terjesztés költségein is lehetne spórolni: az NKA exkluzív szerződést köthetne a terjesztővel, és így tehetné olcsóbbá valamennyi lap házhoz szállítását (jelenleg vannak lapok, amelyeket szokványos levélküldeményként továbbítanak). Az NKA-nál úgy látják, a kis példányszámú szakmai kiadványokat ki sem kellene nyomni. Ezeknél a világhálós megjelenést támogatják. Legutóbb ilyen pályázat keretében nyert pénzt egyebek mellett a Jazzkutatás, a Könyv és Nevelés, a Könyvtári Figyelő, a Lélegzet - más, eredendően interneten terjesztett orgánumokkal együtt.

Fölmerül az is, hogy vissza kellene állítani azt a két önálló szakkollégiumot, amelynek korábban a könyvek és a kulturális lapok támogatása volt a dolga. Jelenleg az NKA mind a 16 kollégiuma ad laptámogatásokat is, a legtöbbet a szépirodalmi, valamint az ismeretterjesztő és környezetvédelmi grémium. Az utóbbi kettő mintegy 400 millió forintot költ erre az idén az összes támogatott lapra jutó 872 millióból.

Az előbbiekből látszik, nemcsak a lapok, hanem a könyvek támogatása is okoz fejtörést a mecénás szervezetnél. A nemrég zárult könyvfesztiválon is szóba került, hogy a kiadók (szerkesztőségek) támogatása helyett vagy mellett nagyobb szerepet kellene adni a könyvtáraknak az amúgy is szűkös beszerzési keretek növelésével. Erre ugyanis a jelenlegi fönntartók, a kulturális tárca és az önkormányzatok nem képesek.

Harsányi László