A Sínai-félsziget megbízhatatlan beduin közösségével Egyiptom leginkább terrorfenyegetett régiója. A tetteseket feltehetően a nemzetközi terroristák által lefizetett helyi beduinok támogathatták, akik viszonylag nagy szabadsággal mozoghatnak a félszigeten. Kevésbé ellenőrzik őket, mint a túloldalról, a történelmi Egyiptomból érkező vendégmunkások ezreit, akik az idegenforgalomban dolgoznak.

A csapás elsősorban az iszlamista szélsőségesek körében a Nyugattal lepaktálónak tekintett Egyiptomra, politikájára, kormányára, rendszerére irányult. Az ország egyik legérzékenyebb pontját, legfőbb bevételi forrását, a turizmust célozta meg. Az egyiptomi hatóságok sokat tesznek a terrorveszély elhárítására. Katonák-rendőrök ezrei többszörös gyűrűvel, ellenőrzőpontok, géppuskafészkek, drót-, és betonakadály-rendszerek garmadával veszik körül a Vörös-tenger partján lévő üdülőtelepüléseket.

Egyiptomban indult a modern kori iszlamista mozgalom (Muzulmán Testvériség). A kairói vezetőkre többirányú nyomás nehezedik. A gazdasági stabilizáció hívei a turizmus, az ipar-kereskedelem fejlesztését, a Nyugathoz fűződő kapcsolatok erősítését-normalizálását akarják, a tömegeket mozgató radikális-populista iszlamisták pedig akár a terror eszközeivel is visszarántanák az országot a középkorba.