A templomokban áldozati miséket, a kitelepítettek emlékművénél pedig emlékkoncertet tartottak. A robbanás után két nappal 116 ezer embert telepítettek ki, a következő években további 230 ezer főt - elnéptelenedett Csernobil, Pripjaty és további hetven település, amelyek nagy részét el is dózerolták. Nevüket már csak az 1991-ben megnyitott kijevi Csernobil Múzeum őrzi a tíz napon át égő, radioaktív anyagot kilövellő atomerőmű oltásában részt vevő katonák, tűzoltók fényképeivel együtt. Sokuk fényképe mellett a sugárveszély emblémája áll, annak jeleként, hogy azóta életüket vesztették a sugárzás miatt - harminc fő már az oltás közben meghalt.

Az áldozatok számáról eltérő becslések vannak: a Greenpeace szerint 90 ezren, Ukrajna és Fehéroroszország adatai szerint 18 ezren haltak meg a négyszáz hirosimai atombomba erejének megfelelő sugárzás következtében. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ma ötmillió fő él fokozott sugárfertőzésnek kitett területen, ez az ukrán és belorusz források alapján is legalább másfél millió fő. A WHO adatai egész Európában további kilencezer olyan rákos megbetegedést prognosztizáltak az elkövetkező évekre, amelyek a kontinenst - benne Magyarországot - 1986-ban ért sugárzás okozhat.

Négyszáz ember - főként nyugdíjasok - a felrobbant reaktortól 30 kilométeren belül, a hivatalosan elzárt zónában lakik. - Sokan azért költöztek vissza, hogy a kitelepítés után számukra kiutalt lakásokat átadják a gyerekeiknek - mondta lapunknak Valerij Szergyuk. A Poszt Csernobil című kétheti lap munkatársa szerint nem az utcáról kényszerültek vissza fertőzött otthonaikba a zóna lakói. Szergyuk úgy látja, az igazi gond nem ez, hanem a felrobbant reaktort lefedő szarkofág megújításának hiánya. A betonburán ma már összesen száz négyzetméternyi rés keletkezett.

Hétfőn az ukrán elnök, Viktor Juscsenko bejelentette: a következő hónapokban beindul a Lefedés nevet viselő, egymilliárd dolláros projekt. A tervek szerint egy új, az egész erőművet lefedő építmény száz évre elzárja a veszélyforrást a külvilágtól (az erőmű utolsó blokkját 2000-ben leállították, és a hmelnyicki és a rovnói atomerőművek bővítésével pótolták az energiát. Ukrajnának öt atomerőműve van.)

Ukrajna az elmúlt tizenöt évben hivatalosan 6 milliárd dollárt költött a károk enyhítésére és a betegek kezelésére. Az 1986-os robbanás után északnak induló radioaktív felhő révén megfertőzött Fehéroroszország elnöke, Alekszandr Lukasenko tegnap 315 milliárd dollárra becsülte a 10 milliós országot ért kárt.

Viktor Juscsenko ma a tervek szerint Csernobilba látogat.

Akciót szervez a Greenpeace

A csernobili atomerőmű-katasztrófa áldozatainak emlékére akciót szervez a Greenpeace - közölte a környezetvédelmi szervezet kedden az MTI-vel. A Greenpeace aktivistái egy 10-szer 4 méteres "In Memoriam Csernobil, április 26-án 20.00-kor emlékezz az áldozatokra, oltsd el a lámpát!" feliratú transzparenst feszítettek ki a budai Vár falára. A környezetvédők akciójának célja felhívni a figyelmet a csernobili atomerőmű-katasztrófa áldozatainak megdöbbentően magas számára - áll a szervezet közleményében.

A Greenpeace, az Energia Klub, a Védegylet és az MTVSZ által szervezett megemlékezésekhez bárki csatlakozhat azzal, ha ma este 8 óra tájban néhány percre leoltja otthon a világítást, és meggyújt egy gyertyát.

A közleményben megemlítik: Demszky Gábor Budapest főpolgármestere elsőként csatlakozott a kezdeményezéshez. A főpolgármester ma este saját maga kapcsolja le az összes fővárosi középület éjszakai díszkivilágítását. A budai Vár, a Bazilika, a Parlament, valamint további közel 100 szobor és múzeum fényei hunynak ki öt percre.

Résnyi remény: rákbeteg egy donyecki kórházban