Befogadó iskola - váltócipővel
Álmodtunk, pályáztunk és megvalósultak a szép épületek - meséli Kaló Istvánné, Újszász alpolgármestere. Hangsúlyozza azonban, hogy a gyermekek nevelésében nemcsak az infrastrukturális előnyök, hanem az integrált nevelés módszere is segít. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal díjának indokolásában éppen a "befogadó" iskola szerepet emelték ki.
Az általános iskolába járó gyerekek ötven százaléka valamilyen szempontból hátrányos helyzetű. - A pályázat nem önmagában az iskola infrastrukturális fejlesztését célozta meg, bár az épület négy teremmel bővült - közli az alpolgármester. A Vörösmarty Mihály Általános Iskolában most már van számítástechnikai terem és számítógép által vezérelt nyelvi labor is. Az iskola tervezésénél külön figyeltek arra, hogy a mozgásukban korlátozott gyermekek számára akadálymentesítsék az épületet. A regionális fejlesztési operatív program 189 milliós támogatásából beszerzett eszközöknél, játékoknál gondot fordítottak arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekeknek a tanítása jobb feltételeket kapjon.
A fő cél a hátrányok kiküszöbölése. Ezt szolgálja az integrált nevelés is: Újszászon az épület felújítása és a kedvezőbb oktatási feltételek mellett megújult a pedagógiai munka is. - Az integrált nevelés lényege, hogy a sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű gyermekek együtt tanulnak a többi diákkal. Ez megkönnyíti a felzárkóztatást, elősegíti a másság elfogadását. Javulnak a kommunikációs készségek, és a gyerekek jobban be tudnak illeszkedni a közösségbe - magyarázza Kaló Istvánné. Az iskola így alkalmas a tehetséggondozásra is, és a település húszszázaléknyi roma tanulójának integrálására is.
Az iskolát januárban kezdték el "belakni" a diákok és a tanárok, s a visszajelzések alapján az épület felújítása, a környezet megváltozása máris érezteti nevelő hatását - főként a tanulók magatartásában. Az épületet a gyerekek is óvják, a váltócipő használata természetessé vált.
A felújítás egyelőre 232 diákot érint a település 593 tanulójából. Az uniós pályázat mellett címzett támogatásból folytatják az újszásziak az épület szépítését, bővítését. Újszász forráshiányos település: éves fejlesztési forrása mindössze 15-20 millió forint. - Ezért csak a pályázatok nyújtanak megoldást - mondja az alpolgármester. EU-pályázatokból újították fel a bölcsődét és az óvodát is, amellyel megteremtődött a feltétel az egységes pedagógiai programhoz. A továbbiakban a fejlesztés eredményeit - informatikai szakterem, nyelvi labor - elérhetővé teszik a többi lakos számára is.
- Az újszásziak eleinte nem is nagyon hitték, hogy itt valóban változás lesz. Aztán a márciusi átadáson, amelyen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is jelen volt, sokan jöttek érdeklődve. Ma már magukénak érzik az épületet - mondja az alpolgármester.
