Embervadászat után

A Fővárosi Bíróság hétfőn kihirdetett ítélete ismeretében már csak abban lehetünk biztosak, hogy Simon Tibor, a Fradi egykori válogatott hátvédje, utóbb a Sopron vezető edzője négy éve meghalt. Halála okaként egykor azt írtuk: agyonverték. Most (nem jogerősen) azt kell írnunk: beverte a fejét az aszfaltba.

Előtte kocsmai verekedésbe keveredett a később gyilkosaként emlegetett Galambos Lajossal, majd a bár biztonsági embereivel, akik ütni-rúgni kezdték előbb mindkettőjüket, végül már csak Simont, aki egy idő után megadta volna magát, de még akkor is záporoztak rá az ütések, amikor kimenekült az utcára. Mert a biztonsági emberek utánamentek, hogy még néhányat bemossanak neki. Addig verték Simont az utcán, amíg újra és újra földre nem került. Majd elindultak vissza a bárba, vigyázni a rendre. Az embervadászat véget ért.

Jogilag ez szimpla garázdaság, még akkor is, ha az általuk megvert, kimerített, és legyengített Simont könnyen legyőzhető prédájává tették az őt szintén üldöző Galambosnak, akinek még volt némi megtorolni valója korábbi sérelmei miatt, s aki egy jókora ütéssel újra földre küldte a sérült sportolót.

Galambos ütése bizonyult végzetesnek. Nem az ökölcsapása volt a halálos. A bíróság szerint a Simon testén és a fején talált sérülések közel sem voltak olyan súlyosak, mint a támadás idején a beszámoltak róla. A halálos csapást az aszfalt mérte Simon koponyájára, amikor elesett, és a kövezetre csapódott a feje.

Mivel Simon Galambos ütésétől esett el, és ütötte be a fejét az aszfaltba, a hétfői ítélet halált okozó testi sértésben mondta ki bűnösnek, s ítélte el, nem pedig gyilkosságért, mint az első bíró, akinek a döntését a fellebbviteli bíróság hatályon kívül helyezte. Galambos ugyanis csak fájdalmat akart okozni Simonnak, megölni nem akarta. Mégis ez történt, s akarva-akaratlanul asszisztáltak a garázdaságért elítélt vádlott-társak, azzal, hogy előtte megverték Simont. Galambos csupán pontot tett egy véres embervadászat végére. Legalábbis a laikus megközelítés szerint.

A bíróság ellenben azt mérlegelte, volt-e akarategység a garázdák és a halált okozó testi sértés elkövetője között; magyarán egymástól függetlenül tették-e, amit tettek. Semmi sem bizonyítja, hogy nem így történt, hacsak az nem, hogy mindannyian egy embert üldöztek, ütöttek és rugdostak. De ez nem számít. Ettől még nem felelnek egymás tetteiért. S így minden sokkal egyszerűbb. Simon meghalt, mert beleverte a fejét az aszfaltba, s akiket ezért felelősség terhel, azok nem gyilkosok, csupán testi sértők és garázdák.

A fő bűnös az aszfalt. Legalábbis egyelőre.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.