"A szerzői jog megsértése, a kalózkodás nem csak a szerzőknek, alkotóknak okoz súlyos károkat, hanem jelentős gazdasági, kulturális, erkölcsi és társadalmi vonzatai is vannak" - írta az MTI-hez eljuttatott, az április 26-i világnap alkalmából kibocsátott közös közleményben az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány (ASVA), a Business Software Alliance (BSA) és a ProArt - Szövetség a Szerzői Jogokért.

Rámutattak arra, hogy a szerzői jogi alapú ágazatok jelentős súlyt képviselnek a magyar gazdaságban: a teljes szerzői jogi ipar a gazdasági teljesítmény csaknem 9 százalékát teszi ki, körülbelül 278 ezren dolgoznak Magyarországon ebben az ágazatban. Mint a közös közleményben olvasható, a kalózkodás következtében egyre nehezebb a szerzői jogi ágazatokban dolgozók helyzete. A feketepiac gyakorlatilag lassan megöli a zenét, a filmeket, az internetes fájlcserélések elterjedése miatt pedig egyre kisebb a kereslet a legális CD-re, DVD-re és szoftverre. "Ahhoz, hogy a gazdaság fejlődjön és a kulturális élet pályája is felfelé íveljen, ösztönözni kell az alkotókat. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a szerzői jogi tudatosság előtérbe kerüljön" - fogalmaztak a szervezetek.

Az ASVA közlése szerint tavaly a filmes szakma Magyarországon hatmilliárd forinttól esett el, ez a filmipar nettó 29 milliárd forintra tehető forgalmának 20 százalékát teszi ki. Az IIPA (International Intellectual Property Alliance) elmúlt évi kiadványa még nagyobb kárt rögzít: szerintük a filmipar kereskedelmi szinten a magyarországi filmkalózkodás következtében 102 millió dollár veszteséget könyvelhet el (ez a szám csak az amerikai filmeket tartalmazza). A rendőrség az esetek mindössze 10-15 százalékát deríti fel; több hazai forgalmazó is jelentős változtatáson gondolkodik annak érdekében, hogy ne legyen veszteséges a tevékenysége.

A szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy a filmkalózkodás jelentős erkölcsi és kulturális károkat is okoz. A kalóz DVD-k minősége ugyanis a legtöbbször meg sem közelítik az eredeti kiadványokét, ezek a példányok felirat vagy szinkron nélkül, rossz képminőséggel, silány hanggal jelennek meg, a filmek és a filmkészítők rossz hírét terjeszve. A jogvédő szerint már nem csak a profitról kell a producereknek és az alkotóknak lemondaniuk, de az állami támogatások normatív (a mozinézők és az eladott DVD-k alapján számított) elosztása is illúzióvá válhat.

A BSA a szoftverek jogosulatlan használata és másolása ellen fellépve arra figyelmeztetett, hogy Magyarországon tízből kilenc letöltés illegális, illetve tíz DVD-ből hét nem eredeti. A világszervezet rámutatott arra: az illegális szoftverek arányának csökkentése a jelenlegi 44 százalékról 34 százalékra 4 év alatt 720 millió amerikai dollár bevételt eredményezne a magyar gazdaság számára.

A ProArt szerint a másolás legnagyobb vesztese a zene: míg 1999-ben csaknem 8,5 milliárd forint értékben fogytak hanghordozók Magyarországon, tavaly a növekedés helyett alig 6 milliárd forintnyi értékesítés történt - áll a közleményben. (MTI)