Közhasznú cigányzene

A cigányzene kikopott a hazai szórakozóhelyekről. A főváros hetedik kerületében közhasznú munka keretében múködhet egy zenekar, nagy nevű muzsikusokat mentve meg az állástalanságtól.

Jávor Pál igencsak elcsodálkozna: a legismertebb sírva vigadó ma nehezen találna a fővárosban olyan kocsmát, vendéglőt, ahol bármelyik este élő cigányzenére mulathatna. - Kiszorultunk a vendéglátásból és színpadi muzsikusok lettünk, de ma már abból is alig lehet megélni, a külföldi haknik nélkül meg sehogy sem - mondja Lendvai Ferenc, az Erzsébetvárosi Cigány Zenekar vonósa, az 1997-es vonóspárbaj győztese.

- Múltunk volt, a jelen bizonytalan, a jövő pedig kilátástalan: én még talán, a fiatalabbak már biztosan nem tudnak ebből a szakmából nyugdíjba menni - teszi hozzá Bóni Lajos, aki szintén a 12 tagú zenekar tagja. Hatéves kora óta zenél, a fél világot bejárta, évekig külföldön muzsikált, de a gyerekeit már zongoristának adta.

Az Erzsébetvárosi Cigány Zenekar tagjai közhasznú munkások, akik minimálbérért zenélnek a kerületi önkormányzat rendezvényein, iskolai ünnepségeken, de hívják őket nyugdíjasklubokba, -otthonokba is. Tagjai ismert és elismert zenészek: prímásuk, Berki Béla, az 1977-es Ki mit tud? győztese, de többen játszottak a Száztagú Cigányzenekarban is. Munkaidejükbe a fellépések mellett a kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzat irodájában tartott napi próbák is beleszámítanak. Május végén lejár a szerződésük, és egyelőre sem az önkormányzat, sem az őket foglalkoztató Kamilla Kht. nem tudja, mi lesz a további sorsuk.

Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány regisztrált álláskereső roma zenészek foglalkoztatásának támogatására meghirdetett kísérleti programja megoldást jelenthet számukra. A Munkaerő-piaci Alapból származó, 142,5 millió forint vissza nem térítendő támogatásra a roma zenészek foglalkoztatását maximum két évre - a 12 hónapos támogatott időszak után egyéves továbbfoglalkoztatást - vállaló non-profit szervezetek pályázhatnak. Az OFA azonban csak a benyújtott projekt költségének egy részét támogatja, időarányosan legfeljebb a felét, a fennmaradó összeget a pályázóknak kell előteremteniük.

A civil szervezeteknek a legális jövedelem biztosítása mellett a szórványosan jelentkező megrendelések összehangolásával rendszeres munkavégzés megteremtését, és legalább heti 30 órában fellépési lehetőség felkutatását is vállalniuk kell a programban részt vevő roma zenészek számára. A fellépésekért kialkudott díjak a program árbevételének számítanak majd, amelyet a szervezetek kötelesek visszaforgatni a projektbe. Emellett a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete Országos Szórakoztatózenei Központjával is együtt kell működniük annak érdekében, hogy csak képzett, minősítéssel rendelkező zenészek kaphassanak támogatást. Továbbá a központ megteremti az esetlegesen felmerülő továbbképzési és minősítési lehetőséget is a résztvevőknek.

A roma zenészek foglalkoztatásához a pályázó szervezetek százszázalékos bér- és járuléktámogatást kérhetnek. Foglalkoztatottanként maximum egy, szervezetenként pedig legfeljebb 25 millió forint támogatás nyerhető el. Az OFA számításai szerint várhatóan nyolc-tíz szervezet, és összesen 150 álláskereső roma zenész kaphat támogatást. A munkaügyi tárca kezdeményezésére május végéig meghoszszabbítják a felhívást.

- Erzsébetvárosban mindig is sok roma zenész élt a családok generációkon át örökítették egymásra tudásukat és kultúrájukat. Vétek lenne hagyni, hogy mindez elvesszen - mondja Filló Pál, a kerület Országgyűlési képviselője, az országgyűlés foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi bizottságának alelnöke. A zenekar lehetőséget ad arra, hogy a muzsikusok a felszínen maradjanak addig, amíg változik a hazai vendéglátósok újra felismerik a cigányzenében rejlő lehetőségeket, a turistacsalogató vonzerőt.

A közhasznú zenekar több szempontból is modellértékű. Miközben átmeneti segítséget, munkalehetőséget, önbecsülést ad tagjainak, jelentősen kitágítja a közhasznú munkáról a köztudatban élő képet.

- A készülő új foglalkoztatási törvényben terveink szerint megváltozik a közmunka, a közhasznú, illetve a közcélú foglalkoztatás szabályai is - jelentette be Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. Elmondása szerint a háromféle szabályozást és különösen a finanszírozásuk módját közelítenék egymáshoz, s ehhez fölhasználnák a tavaly novemberben meghirdetett modellértékű közmunkaprogram tapasztalatait is.

Kapu a munkaerőpiacra

A Kamilla Kht. több mint tíz éve segíti a főváros VII. kerületében élő hátrányos helyzetű, roma származású és megváltozott munkaképességű, vagy hajléktalan emberek elhelyezkedését az elsődleges munkaerőpiacon. Az általuk közvetített munkavállalókat gazdasági ügyintézőként, portásként, festőként, óvodai dajkaként, kertészként, karbantartóként alkalmazzák, és persze a klasszikus közcélú munkakörökben, mint a közterületi takarítók és lomtalanítók.

Az önkormányzat által üzemeltett intézményekben jelenleg 42-en dolgoznak a Kamilla Kht. révén adminisztratív és egyéb, szaktudást igénylő munkakörökben, jelentősen csökkentve az önkormányzat költségvetési kiadásait.

Próbál az Erzsébetvárosi Cigány Zenekar a kisebbségi önkormányzat irodájában
Próbál az Erzsébetvárosi Cigány Zenekar a kisebbségi önkormányzat irodájában
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.