A hat rendszerváltó párt közül öt a parlamentben

A legnagyobb gondokkal a Fidesz mint a választások egyedüli vesztese küzd majd az új parlamentben, ráadásul túl sok a kezdő a párt új frakciójában, aki eleinte rutintalanul botladozik majd a bizottságok környékén - mondja Hubai László, a Politikatörténeti Intézet munkatársa.

- Az új eredmény, a kialakult arányok ismeretében milyennek tartja a rendszerváltozás idején megalkotott választási rendszert?

- Stabil és rugalmas is. Azon hat párt közül, amely 1990-ben bejutott a parlamentbe, négy ezúttal is frakciót alapíthat, de valószínűsíthető, hogy a KDNP is ezt teszi. És akkor a szám már ötre emelkedik.

- Miért tartja ezt valószínűnek? Mert az önálló frakció több megszólalási lehetőséget biztosít?

- Azért is, meg az Országgyűlés bizottságaiban is nagyobb szerepet kaphat a kereszténydemokrata formáció. Egyébként pedig az egyháznak is előnyösebb, ha a politikai katolicizmus önmagában, és nem egy forrongó Fideszben artikulálódik. Az 1990-es parlamenti pártlistáról tehát csak a Kisgazdapárt hiányzik. Ugyancsak a választási rendszer stabilitását jelzi, hogy valamennyi fontos irányzatra voksolhat a magyar polgár. Szociáldemokrata, liberális, konzervatív és "fajvédő" csoportok versengtek, bár utóbbiak ezúttal hiába számítottak mandátumra. Lengyelországban ugyanakkor az elmúlt tizenöt évben előfordult, hogy az addig kormányzó párt a választáson kiesett a parlamentből, jelenleg pedig olyan szervezetek irányítanak, amelyek 2001 után alakultak. Nálunk ma mindez elképzelhetetlen.

- Sőt: újdonság, hogy egy koalíció folytathatja a munkát, és nem váltak be a kétpártrendszert vizionáló jóslatok sem.

- A párttömbök közötti inga 1990-től erősen, de egyre lassabban lengett ki. Most megpihent. De a kvázi kétpártrendszer erősödött. 2002-ben a két nagy párt együtt 83, 2006-ban már 85 százalékot szerzett. Érdekesség az is, hogy az idén minden korábbinál kevesebb szavazat veszett el, mindössze 174 ezer szavazatot adtak le végül a parlamentbe be nem került pártokra. 2002-ben ez a szám még 635 ezer volt. Ha az MDF adatait hozzászámolom és öt százalék alatti eredménynek tüntetem fel, az elveszett voksok száma akkor is csak 444 ezer lenne.

- Tudatosabban szavaztunk, mint korábban?

- Pontosan erről van szó. Praktikus alkat a magyar, és - Orbán Viktorral ellentétben - megértette a választási rendszer lényegét, amely részben a minél szélesebb választói akarat leképezését szolgálja. Néhány párt kampánya kifejezetten erre az üzenetre épült. A tudatosan választó magyarok aránya immár megközelíti a nyugat-európai szintet.

- Mit lehet látni az új frakciók háza táján?

- Hogy a legnagyobb gondokkal itt is a Fidesz fog küzdeni. Nemcsak azért, mert ők az egyedüli vesztesek, hanem azért is, mert a pártelnök számos embert lecserélt az előző ciklus képviselői közül. Sok az outsider a Fidesz új frakciójában, aki rutintalanul botladozik egy ideig a bizottságok környékén. Időbe telik, míg beleszoknak a munkába és az Országház látványába.

- Úgy tűnik, az MDF körüli fideszes akciók nem érték el céljukat.

- Éppenséggel kontraproduktívak voltak. Ahol a Fidesz célt ért, és a demokrata fórum jelöltje visszalépett, 21 mandátumból csak hetet vitt Orbán pártja, 14-et a szocialisták. Ahol az MDF kitartott, ott viszont mégis 16 fideszes és 8 MSZP-s befutó volt. Mindebből az következik, hogy az MDF táborában erősebb a demokráciába vetett bizalom, mint a közös ellenféllel szembeni, mindenáron létrehozandó összefogás igénye.

- Milyen következtetést vonhatunk le a részvételi adatokból?

- A kétharmad körüli arány szép. Annak ellenére ilyen erős, hogy a társadalmi szerkezet még eltér a nyugat-európaitól.

- Talán 2006-ra eljutottunk odáig is, hogy megszűnik a kommunistázás? Kétszer egymás után az "utódpárt" győzött...

- A középosztály jelentős részében van kötődés a Kádár-rendszerhez. Ha híve nem is volt, de modellváltásában érdekelt volt. Esetleg tett is érte. Az ősbolsevikok száma ma már elenyésző ahhoz, hogy hatékony kampányfegyverként lehessen hivatkozni rájuk. Ráadásul egyre többen értik, hogy az eredeti tőkefelhalmozás elkerülhetetlen eleme volt az átalakulásnak. Az emberek nagyobb része azt érzékelte, hogy a társadalmi különbségek, bár jelentősek, csökkentek az elmúlt években. Ennek a tendenciának szavaztak bizalmat most vasárnap is.

Az új Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök hívja össze a választást követő egy hónapon belül. Sólyom László vasárnap kijelentette: annak ellenére, hogy még nincs végleges eredmény, tárgyalni fog a pártok vezetőivel és a miniszterelnök-jelöltekkel, hogy a kormányfő jelölése és a kormány alakítása minél hamarabb megtörténhessen. A parlament alakuló ülésén választja meg tisztségviselőit. Az új Országgyűlés megalakulásával a kormány, a kormányfő megbízatása megszűnik, és korlátozott hatáskörrel, ügyvezető kormányként működik tovább az új kabinet megalakulásáig. A miniszterelnök megbízatásának megszűnése után a köztársasági elnök köteles 30 napon belül javaslatot tenni az Országgyűlésnek az új kormányfő személyére. (MTI)

Nézze meg frissített interaktív grafikánkat az egyéni eredményekről!

A Parlament várható összetétele interaktív grafikánkon!

Nézze meg a listás eredményeket frissített interaktív grafikánkon!

"Minden eddiginél kevesebb szavazat veszett el"
"Minden eddiginél kevesebb szavazat veszett el"
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.