Gorbacsov: Csernobilban omlott össze a Szovjetúnió
Több százan emlékeztek meg szerdára virradóra az ukrajnai Szlavutics városában a csernobili atomkatasztrófa huszadik évfordulójáról. A volt Szovjetunió területén működött csernobili erőműben kereken húsz évvel ezelőtt helyi idő szerint éjjel egy óra huszonhárom perckor történt a világ mindmáig legsúlyosabb atomerőmű-szerencsétlensége, amelynek következményei azóta is felmérhetetlenek.
A detonáció feltépte az épület tetejét és falait, s tíz napon keresztül égő tűz keletkezett a reaktorban. Nagy mennyiségű radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, több százszor annyi, mint a II. világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után.
Az ENSZ, valamint a közvetlenül érintett országok hivatalos hatóságai által létrehozott, úgynevezett Csernobil Fórum a katasztrófa okozta megbetegedések számát több tízezerre becsüli, a különböző környezetvédő mozgalmak azonban azt állítják, hogy a katasztrófa kiváltotta rákmegbetegedésekben legkevesebb százezren haltak meg. ENSZ-források szerint több mint hét millióan élnek olyan körzetben, amelyben bizonytalan a radioaktivitás szintje.
Moszkvában a Greenpeace a megemlékezést összekötötte az Oroszországban tervezett újabb atomreaktorok elleni tiltakozással, de a rendőrség közbeavatkozott. Az aktivisták a Vörös téren a hagymakupolás templom kerítéséhez bilincselték magukat, a rendőrök pedig csípőfogókkal vágták le a bilincseiket, hogy elvonszolhassák őket kihallgatásra. Emellett előállították a megmozdulásról tudósító összes riportert, újságírót is, de őket rövid kihallgatás után elengedték.
Az energia megfontolt, az embert szolgáló használatára kérte a világ vezetőit XVI. Benedek pápa Rómában.
Gorbacsov: Csernobilban kezdődött a Szovjetúnió bukása
A csernobili katasztrófával kapcsolatban a szovjet politikai vezetés semmit nem titkolt el a közvélemény elől, s ettől az időpontból datálható az a sajtószabadság, amely nyilvánvalóvá tette, hogy a rendszer nem működőképes - állítja Mihail Gorbacsov a Szovjetunió egykori elnöke a Le Figaro-ban közölt visszaemlékezésében.
"Talán a csernobili katasztrófa volt a Szovjetunió öt évvel későbbi összeomlásának, de még inkább az általam bevezetett peresztrojkának az igazi oka. Csernobil történelmi fordulópont" - írja Gorbacsov.
Nem igaz az a vád, hogy letiltották, meghamisították vagy visszatartották volna a híreket, állítja Gorbacsov. Ennek bizonyítéka, hogy a kormánybizottság tagjai a lakossághoz hasonlóan minden különösebb étkezési vagy légzési elővigyázatosság nélkül töltötték az éjszakát az atomerőmű közelében, mert nem ismerték az igazságot a katasztrófa méretéről - hangsúlyozza Gorbacsov.
A világ svéd tudósoktól szerzett tudomást a balesetről, ezért úgy tűnt, hogy a Szovjetunió rejtegetni akarná, hogy mi történt. Gorbacsov szerint a szovjet vezetésnek 36 órán át semmilyen pontosabb információja nem volt, s csak napokkal később tudta meg, hogy nem egyszerű baleset történt, hanem valódi katasztrófa, azaz hogy az atomerőmű négyes számú blokkja felrobbant.
Összeállítás a Discovery Channel műsorán
Személyes beszámolók - mint például Mihail Gorbacsov, exszovjet elnök visszaemlékezései -, 3D-s grafikák, archív videó felvételek, dokumentumok és átdolgozott tudományos kutatások segítségével "A csernobili csata" című műsor megvizsgálja a csernobili katasztrófához vezető, a tragédia idején, illetve az azt követő eseményeket. A szerda este látható film bemutatja Igor Kostin fotóit, melyeket - a világon egyedüliként -, a fotós az első robbanástól kezdve napjainkig készített. Számos olyan felvétel van, mely dokumentálja a baleset okozta pusztítást, és a területen a legkülönbözőbb torzulásokban és betegségekben szenvedő emberek és állatok nyomorúságát.A műsort megelőző beszélgetésbe bekapcsolódhat Ön is: 20 és 21 óra között Boros Ildikó és Légrádi Gábor, a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézet munkatársai válaszolnak az érdeklődők kérdéseire.
Budapesten kialszik a díszkivilágítás
A Magyar Természetvédők Szövetsége a Föld Barátai Európa által kezdeményezett „Egymillió európai az atomenergia-felhasználás ellen” kampányban a budapesti Nyugati téren elindítota aláírásgyűjtő akcióját. Ezzel arra kérik az európai döntéshozókat, hogy az unióban állítsák le a nukleáris létesítmények tervezését és építését; mielőbb tegyenek lépéseket az atomenergia Európai Unión belüli alkalmazásának kiváltására; megfelelő mértékben támogassák az energiatakarékossághoz és a megújuló energiák felhasználásához kapcsolódó fejlesztéseket; számolják fel az Euratom Egyezményt, amely Európában rengeteg közpénzzel segíti az atomlobbit.
Kilenc városban kezdték el az aláírásgyűjtést.
Szerdán este hét órától a budapesti Déli pályaudvarnál pedig közös megemlékezést szervez a csernobili áldozatok emlékére az Energia Klub, a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet. Ökumenikus istentiszteletet követően gyertyát gyújtanak, majd este kilenckor Demszky Gábor főpolgármester a csernobili áldozatokra emlékezve lekapcsolja fővárosi középületek díszkivilágítását.
ATOM a Centrális Galériában
A csernobili katasztrófa huszadik évfordulóján nyílik meg az OSA Archívum kiállítása, melynek középpontjában azok a paradoxonok, feszültségek és tények állnak, melyek a nukleáris energia békés és katonai alkalmazását kísérték.Az atom egyszerre volt a határtalan bőség utópiájának és az apokalipszis modern vízióinak jelképe, a hidegháború időszakában pedig a kölcsönös zsarolás eszköze a két világrendszer csatájában. Láthatatlan háború folyt egymás titkainak kifürkészésére. Az atomot övező titkok sűrű erdeje tápot adott a fantáziának, a rettegésnek, a kölcsönös gyanakvásnak és bizalmatlanságnak. A szovjet blokk atomprogramjainak történetét még nem írták meg. Borisz Jelcin, az Orosz Föderáció elnöke csak 1991-ben engedélyezte a szovjet atomprogramokra vonatkozó titkos archívumok egy részének megnyitását. Az elmúlt évtizedben a megelőző korszak atomenergiával kapcsolatos berendezései lassan múzeumba kerülnek, létesítményeinek egy része ma már turisztikai látványosság.
- megnyitó: április 26-án, csütörtökön 18 órakor (1051 Budapest, Arany János u. 32.)
- a kiállítást megnyitja Karl Hall, a Közép-európai Egyetem professzora
A kiállítás 2006. június 5-ig látogatható a Centrális Galériában, hétfő kivételével minden nap, a belépés ingyenes, részletek itt.A kiállításhoz kapcsolódóan az OSA Archívum filmsorozatot szervez, melynek programja a http://www.archivum.ws/ honlapról letölthető.
