Kürti Gábor, az esemény egyik főszervezője sikeresnek értékelte az idei föld napja alkalmából rendezett össznépi kerekezést. Tavaly nagyjából húszezren pattantak nyeregbe, az idén újabb tízezer olyan fővárosi csatlakozott a kritikus tömeghez, akik rájöttek, hogy ez egy jó buli.

- Változtatni kellett az útvonalon. Tavaly mire megtettük a kört, már összeért az eleje a végével. Ez az idén is megtörtént a Lánchídnál, igaz, az idén a 13 kilométeres kör kisebb volt, mint a tavalyi. Akkor viszont 10-12 kilométeres óránkénti sebességgel haladt az eleje, most viszont az élboly legfeljebb nyolc kilométerrel tekert.

Kürti Gábor tapasztalatai szerint az idén az autósok is jobban elviselték a kerekezést, a turisták pedig "hanyatt voltak esve és tátott szájjal integettek". Persze ettől még nem keverik össze Budapestet Amszterdammal. Ahogyan a főpolgármester sem. Kerékpárosok emlékezetében élénken él Demszky Gábor azon mondata, amely szerint Budapest sosem lesz Amszterdam, vagyis addig nem is kellenek kerékpárutak, ameddig nincs elég kerekes. Pedig biciklista máris van elég. Kürti szerint ezért jók az ilyen események, mert ezzel évente kétszer - áprilisban, a föld napján és szeptember 22-én, az autómentes napon - a kerékpárosok a városatyák orra alá dörgölhetik hátrányos helyzetüket.

Persze vannak vezetők, akik különösen környezettudatosak. Az államelnök ugyanis ezúttal nyeregbe pattant, és a Petőfi hídnál csatlakozva a demonstrálókhoz, növelte a kritikus tömeget. Nem is annyira unokájával, mint azokkal a masszív, bedrótozott keménylegényekkel, akiknek szokatlan járművön kellett követniük Sólyom Lászlót. Mindenesetre részvétele jelzésértékű volt. Ahogyan a pártok ígérete is. Kürti Gábor elmondta: a kerékpárosok bírják az összes párt számukra kedvező ígéretét, ami nem kerül túl nagy erőfeszítésükbe, mert a főszervező szerint ez egy igazán olcsó és teljesíthető ígéret.

Szóval a Critical Mass több mint harmincezer résztvevője délután háromkor elindult az Újpesti rakparton, a Dráva utca sarkától, végigmentek a Pesti alsó rakparton, a Petőfi hídon, a Budai alsó rakparton, az Attila úton, onnan be a Váralagútba. Itt aztán mindenki lelkesen üvöltött, a falak visszaverték a tömeg hangját, a racsnik zizegését, a pedálok surrogását. Akik hallották, azt mondták, hogy szinte beleremegett a Várhegy ahogyan a biciklisek hallatták hangjukat. Onnan kihajtottak a Lánchídra, rá a József Attila utcára, majd az Andrássy útra. A felvonulás a Hősök terén ért véget, amely akkor egy kicsit úgy nézett ki, mint Amszterdam. Persze csak egy egészen kicsit.

A citycross a jó választás

A jó városi gépeket 50 és 150 ezer forint közötti áron kínálják. Az ideális budapesti kerékpár átmenet a divatos mountain bike (MTB), és a túrázásra használható trekkingbicikli között. Ez a modell a citycross.

A használt biciklik piaca olyan színes, mint a használtautó-kereskedelem. Hozzáértéssel 20-25 ezer forintért kiváló biciklit lehet kapni. A vételnek azonban komoly táncrendje van: át kell nézni a vázat, hogy nem rozsdás, nem repedt-e. Meg kell nézni, mennyire kopott a kerék. Ki kell próbálni a fékeket, a váltót, a kormányt. El kell engedni a kormányt, hogy megnézd, jó-e az egyenes futása. (Origo)

Kerékerdõ a Felvonulási téren