Még kitart a Körös gátja
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szombaton a Köröszugban, a tiszai torkolatnál, valamint a Szelevénynél megrepedt gátnál járt, ahol megtekintette a védekezési munkákat. Közölte: minden pénz, eszköz és emberi erő rendelkezésre áll, hogy megvédjék a veszélyeztetett területeket egy esetleges elöntéstől.
Napok óta heroikus küzdelmet folytatnak a katonák, vízügyesek és polgári védelmisek a Hármas-Körösön, ahol bár apad a vízszint, előbb a folyó tiszai torkolatától ötszáz méterre, később pedig Szelevénytől néhány kilométerre is megrepedt a gát. A Tiszán és a Körösökön tegnapra már hét-nyolc helyen észleltek repedést vagy rézsűmegcsúszást. Szedlák Gabriella, a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság tájékoztatási ügyeletese a rézsűcsúszásokról elmondta: egyik sem olyan veszélyes, mint a legelőször megroggyant, a Hármas-Körös tiszai torkolatánál lévő repedés, amelyik miatt a térségben lévő nagyréti tanyákról, majd Csépáról, Tiszasasról és Szelevényről kellett kitelepíteni az embereket. A Hármas-Körös tiszai torkolatánál keresztirányban is átrepedt a gát.
Felkészültek egy esetleges gátszakadásra. A Budapesti Műszaki Egyetem csoportja szimulációt készített arról, hogyan öntené el a víz a területet, ha megrongálódna a töltés, így előre tudható, hogy mikor és hol jelenne meg először a víz. Ennek megfelelően úgynevezett lokalizációs védvonalakat - ideiglenes gátakat - építenek ki hét kilométer hosszan Tiszasas és Csépa, Csépa és Szelevény, Tiszasas és Tiszaug között, azért, hogy az esetleg kiáramló vizet "megfogják".
Sikeresen bevédték szombaton Felgyő közelében, a csongrádi Tisza-hídtól hat kilométerre megcsúszott, töltést megtámasztó padkát - mondta lapunknak Dobi István, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője. A töltésre homokzsákokból bordás megtámasztásokat építettek ki. Ugyanilyen jelenséggel kellett szembenézniük a vízügyeseknek Kunszentmárton belterületén, ahol egy korábban kiépített nyúlgát rogyott meg nyolc méter hosszan. Itt egy másik nyúlgáttal lokalizálták a becsúszást, s most ezt erősítik.
A veszélyeztetett térségekből - a Csongrád melletti nagyréti tanyákról, Csépáról, Tiszasasról és Szelevényből - tegnap estig ezerhatszáz embert telepítettek ki. Benedek Fülöp, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára tegnap bejelentette: Szelevényben, Tiszasason és Csépán az elrendelt kimenekítés miatt állatok kényszervágására is sor került. Száztíz sertést és tíz szarvasmarhát vágtak le, a vágóhidak az állatokért járó pénzösszeget azonnal kifizették a tulajdonosoknak. Az érintett településekről eddig több mint tízezer állatot mentettek ki.
A Tisza nagy árhulláma Szolnok és Szeged között szombaton tetőzött: az előbbinél 1013 centiméteres, minden idők eddigi második legnagyobb vízállásával, az utóbbinál pedig 1009 centiméteres, rekordnak számító vízszinttel. Szegeden tegnap délutánra itt két centiméterrel csökkent a vízállás.
Tegnap elsőfokúra mérsékelték az árvízvédelmi készültséget a Tisza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, Nagyhalász és Gávavencsellő közötti szakaszán.
Románia: öt és fél ezer ember kitelepítve
Sok ezer ember ünnepelte az ortodox húsvétot sátrakban Romániában. További ezrek a gátak megerősítésén munkálkodtak, vagy pedig a megduzzadt Dunát figyelték éjjel-nappal.
Eddig Romániában összesen 5500 embert kellett a Duna-melléken kitelepíteni, a folyam 12 megyében, 147 településen 848 lakóházat öntött el. Az áradás 420 kilométernyi közutat, 20 nagyobb és 140 kisebb hidat megrongált.
A térségben 65 ezer hektárnyi termőföldet öntött el a Duna, ebből 21 ezer hektárnyit irányítottan árasztottak el. A kár hatalmas, de pontos értékét a hatóságok egyelőre nem becsülték fel. (Tibori Szabó Zoltán, Kolozsvár)
