Csontváry festménye minimum nyolcvanmillióért
A szóban forgó Csontváry-kép, a Hídon átvonuló társaság kétségkívül a mostani aukciós szezon legnagyobb szenzációja - nemcsak 80 millió forintos kikiáltási ára miatt, hanem azért is, mert a sokat reprodukált munka különleges helyet foglal el az életműben.
A szakértők szerint a festmény az 1900-as évek legelején keletkezhetett, és a közönség először 1931-ben, a Tamás Galéria kiállításán találkozhatott vele. A festmény akkor már Bedő Rudolf tulajdonában volt.
Mint emlékezetes, a Bedő-gyűjtemény abban az időben a XX. század legjelentősebb magyar kollekciói közé tartozott; Bedő Rudolf még egy festékgyár igazgatójaként került kapcsolatba a nagybányai festészettel. A számos remekművet magában foglaló kollekcióhoz egykor öt Csontváry-kép is tartozott. Közülük hármat napjainkban már hazai közgyűjteményekben őriznek; a Prédikáló szerzetes című kép pedig a világháború óta Oroszországban várja hazatértét.
A Csontváry-oeuvre-höz jelenleg 127 alkotást sorol a művészettörténet, közülük mindössze 25 munka van még mindig magánkézben. Csontváry-mű szerzése minden gyűjtő álma, de ez az álom csak nagyon keveseknél teljesülhet, hiszen Csontváry-képre az elmúlt másfél évtizedben mindössze három alkalommal lehetett licitálni aukciókon. Arra pedig alig van adat, hogy árverésen kívül cserélt volna gazdát a művész valamelyik munkája.
A Hídon átvonuló társaság művészettörténeti értéke és ritkasága indokolja, hogy a festmény esetében 80 milliós kikiáltási árat állapított meg a Mű-Terem - ez a kikiáltási ár önmagában is rekordnak számít a magyar műkereskedelemben.
