Szelíd fölény
De nem is olyan rossz kisebbségben lenni, ha a "szenvedő" alany vagy közösség szellemi-erkölcsi értéke ellensúlyozni képes a hátrányt, ami az alacsonyabb számarányból adódik. A többségi túlerő gőgje, amely a kisebbséggel szemben megmutatkozik, korántsem magától értetődő, hiszen a minőség nem egyenesen arányos a számszerű fölénnyel. Sőt. A mindenkori elit - ha a százalékarányt tekintjük - mindig is elenyésző a tömeghez képest, hatalomra is ritkán kerül. Ugyanakkor a Földön hiába képez számbeli többséget a női nem, mi "kisebbség" vagyunk a világban, minthogy a teremtés koronája felsőbbrendűségi tudattal él. És ez a hímsoviniszta sztereotípia feledteti el folyton, hogy a hiteles értékrend, az elit is mindenkor egyfajta hátrányos létben mutatkozik meg, ami olykor csupán egyetlen ember és - régiónkban inkább csak ritka alkalmanként - "esetleg" nő is lehet.
Most úgy esett, hogy Dávid Ibolya az a személyiség, akiben, nézetem szerint, megtestesül egyfajta kettős kisebbségi helyzet és egyszersmind minőségi értelemben vett különb-ség. Pártja támogatottságának kicsiny százalékaránya és az ő női mivolta fordított arányban áll egyre növekvő presztízsével, amit nem volt képes csökkenteni, hogy a polgári illemtanból is megbukott vezér "hölgyi" mivoltában próbálta megsérteni. Ő a modell, hogyan lehet egy határozott értékorientációt a kisebbségi helyzet ellenére, a kudarc kockázatát is vállalva képviselni. Mert miért ne jelöltette volna magát miniszterelnökként Dávid Ibolya, aki az országos népszerűségi listán (igen gyakran) az első helyen áll? "Demokrata az, aki nem fél" - írta valahol Bibó István. Nos, ő "kisebbségként" sem félt megszólaltatni olyan igazságokat, amelyek kimondásához férfi ellenfelei sem bizonyulnak eléggé bátornak. Nem látszott rajta aggodalmaskodás, hogy mi lesz, ha nem jutnak be a parlamentbe. Nem alkudott meg a nagyobbik ellenzéki párt vezérével csak azért, hogy önmagát és pártját hatalomhoz juttassa. Ha a pártja bejut - és most érdektelen, hogy jobbról vagy balról képviseli - az országgyűlésen belül mindenképpen a centrum megerősödését szolgálja, ami a bal és a jobb között a döntésekben érvényesítendő helyes mérték mindenkori feltétele. Jogos helyének megőrzése most azokon az MDF-beli képviselőkön, férfiakon múlik, akiknek megvesztegetésére a Fidesz -vezetők törekszenek, s nem lehet kizárni, hogy a szolgalelkűséggel kevert hatalomvágy, ez a finom vegyes férfigőg, vevő lehet a csábításra.
A pártelnök asszony önbizalma példás, a mocsok lepereg róla, nem védekezik agresszíven, mint akinek kisebbségi komplexusai lennének. Sőt. Ettől az asszonytól tanulni lehet azt a méltóságot, nyugalmat, mosolyt, ami a szellemi-erkölcsi értéktudat szilárdságán alapul. Tanulni lehet a választékosságot, ahogyan - alkatának keménységéhez képest - szelíden megjeleníti a fölényt.