Bölcs belátásról tanúskodik az ausztriai narancssárga párt döntése: a Szabadságpártból Jörg Haider irányításával egy éve kivált Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) eltekint a tervezett születésnapi ünnepségtől. Magán az évfordulón kívül ugyanis nincs mit ünnepelni: a remények enyhén szólva nem váltak valóra, az új párt az alapítás óta eltelt 12 hónapban egyetlen tartományi választáson sem érte el a helyi parlamentbe jutás küszöbét, s ez a sors fenyegeti az őszi országos választásokon is. Ezen mit sem segít, hogy Wolfgang Schüssel kormányzó partnere mindmáig ez az erő, a szabadságpárti miniszterek mind követték Haidert. A parlamenti frakcióból is csak kevesen maradtak meg a régi kék szín mellett. Haider és hívei, férfiak és nők azóta is lelkesen hordanak legalább egy-egy narancssárga ruhadarabot. Tavaly ez még divatszín is volt - ezért aztán sok divatkövető hölgy, aki időben felújította ruhatárát, kétségbeesetten rohant vissza a boltokba - a kereskedők nagy örömére -, s vásárolt másodszor is tavaszi holmit, nehogy valaki a színből politikai állásfoglalásra következtessen.

A színtrükk csak ideig-óráig segített reflektorfénybe kerülni. Pedig Jörg Haider, az osztrák politika 20 évvel ezelőtt üstökösként feltűnt fenegyereke ezzel a váratlan csínnyel éppen az akkori Szabadságpárt lanyhuló népszerűségét szerette volna visszanyerni. Már a 2002-es rendkívüli - az FPÖ által kikényszerített - választásokon, két év kormánypozíció után megkezdődött a hanyatlás: a korábbi 27 százalék helyett be kellett érnie alig tíz százalékkal, s csak Schüssel szorult helyzete - a partner hiánya - miatt került be ismét a koalícióba.

Sok sikert azóta se ért meg a párt, amely nehezen egyeztette össze a vehemens ellenzéki jelszavakat a kormányzó párttól elvárt viselkedéssel. Ráadásul Haider se szerette, hogy a szankciók óta kénytelen-kelletlen kiszállt az országos politikából. Időnként fejfájást okoztak a radikális szabadságpárti politikusok is, nem beszélve azokról, akik rasszista megjegyzéseikkel rossz fényt vetettek a pártra.

Az új párt váratlan megalakításával Haider hátrahagyta minden ellenfelét, a koalícióval szemben álló, a felelős pozícióba került társakra acsarkodó, az Európai Unió ellen agitáló fundamentalista szabadságpártiakat. Akik azonban Haider helyettesének vezérletével nemhogy megsemmisültek volna, inkább talpra álltak, s hamarosan sokkal jobb választási eredményeket értek el, mint az egykori vezér. Heinz-Christian Strache, az új vezér még csak le se porolta Haider egykori jelszavait: zászlaján az idegenellenességgel, Brüsszel támadásával, - újdonságként - a török csatlakozás elleni tiltakozással a bécsi tartományi választáson 15 százalékos eredményt ért el, miközben a BZÖ egy százalék körül végzett. Van tehát egy meghatározott kör, aminek nem Haider kell, hanem a radikális eszmék, vezérként beéri Haider gyenge másolatával - ez az amivel a BZÖ alapítója nem számolt.

Maradt számára a tökéletes anyagi csőd - sokmilliós adósság - és a megfelelő személyek hiánya. Nemcsak a tagság hibázik, vezetővel se állnak túl jól. Egyelőre senki se tudja, ki lesz a párt kancellárjelöltje az őszi országos parlamenti választáson, s azt sem, miből fizetik a kampányt. A listavezető nevét a születésnapi nagy rendezvényen akarták bejelenteni, hiányzik azonban a megegyezés. Májusra talán meglesz a megfelelő jelölt - akkor majd pótolják az ünnepséget.

Beszélni még tud