Rugalmasságot vár a kezdőktől a piac
Az utóbbi időben jelentősen kitolódott a fiatalok pályaválasztásának ideje - nemritkán az első diploma megszerzése utánra. A többi között ennek is betudható a pályakezdő diplomás állástalanok számának évek óta tapasztalt növekedése. További ok a felsőoktatás expanzióját követően a képzések színvonalának visszaesése és a gazdasági realitások, a munkaerő-piaci igények mérsékelt kiszolgálása. Főként a kezdő pedagógusok, a kommunikációs szakemberek, és az agrárvégzettségűek találnak nehezebben állást, de a jogászok, illetve a közgazdasági végzettségűek elhelyezkedési lehetőségei is szűkülnek. A munkaügyi tárca adatai szerint jelenleg a szakképzett fizikai munkások mellett a műszaki - főként mérnöki diplomával -, illetve az egészségügyi végzettséggel rendelkező pályakezdők a legkeresettebbek.
A diplomás pályakezdő álláskeresők számát csak becsülni lehet, mivel rájuk kevésbé jellemző, hogy igénybe vennék a munkaügyi kirendeltségek szolgáltatásait. Többségük önállóan, önéletrajzok beküldésével, hirdetésekre jelentkezve, vagy kapcsolati tőkéjét kihasználva igyekszik mielőbb elhelyezkedni. Ám ez egyre nehezebb. A munkaügyi szervezet tapasztalatai szerint a korábbi, két-három hónapos álláskeresési idő egyre jobban elhúzódik, a fél évnél is tovább tartó keresés sem ritka.
A pályakezdő diplomások csak a legvégső esetben jelentkeznek be a regisztrált álláskeresők közé. Számuk júniustól októberig dinamikusan nő, majd fokozatosan csökkenni kezd, s a következő év májusára alig marad nyilvántartott álláskereső. Tavaly a pályakezdő diplomások száma éves átlagban 4561 volt, arányuk az öszszes regisztrált álláskereső között 11,2, míg a diplomás álláskeresők között mindössze 3,6 százalék volt. Idén márciusban a 445 ezer nyilvántartott álláskeresőből csaknem 17 ezer diplomás volt, de közülük mindössze 3258 volt pályakezdő.
- A felsőfokú végzettségű munkavállalók - az uniós tendenciához hasonlóan - némi munkatapasztalat birtokában már aránylag könnyen elhelyezkednek, száz diplomásból nyolcvannak van munkája - mondja Székely Judit, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) helyettes államtitkára. Igaz, sokszor nem a saját szakmájukban, de a munkáltatók szívesen alkalmazzák a diplomásokat középfokú végzettséggel is betölthető munkakörökben. Fizetésük többnyire a közép- és felsőfokú végzettségűeké között alakul. Ezeknek az állásoknak a betöltéséhez nem feltétlenül kell új végzettséget szerezni, olykor egy-két - akár cégen belül elvégzett - tanfolyammal megszerezhető a szükséges plusz-ismeretanyag.
A munkáltatók egy része ugyanis nem mindig a széles körű szaktudást jelöli meg az alkalmazás feltételeként - eltekintve azoktól a munkaköröktől, amelyeknél ez nélkülözhetetlen -, olykor fontosabbak az egyéni tulajdonságok, készségek. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) kutatási és tájékoztatási programjának keretében tavaly őszszel készült felmérés szerint e tulajdonságok közül a munkáltatók legtöbbször az önálló munkavégzésre, illetve a csapatmunkára való alkalmasságot, a stressztűrést, a nagy munkabírást, a jó kommunikációs készségeket várják el a pályakezdőktől, és mindinkább felértékelődik szemükben az alkalmazkodóképesség és a rugalmasság is. A pályakezdők a szakmai tapasztalat és az idegennyelv-tudás terén maradnak el leginkább a munkáltatók elvárásaitól. - A képzések, tanfolyamok elvégzésének támogatása növeli a pályakezdők elhelyezkedési esélyeit, de a munkatapasztalat szerzést segítő támogatások is fontosak - mondja Székely Judit.
Ezt támasztja alá a tárca és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tavaly ősszel készített felmérése is, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a cégek egyes munkaköröket akkor sem töltenek be pályakezdővel, ha egyébként tartósan nem találnak alkalmas jelöltet. Különösen a kisebb cégek ódzkodnak a kezdőktől, többnyire azért, mert nem elég tőkeerősek ahhoz, hogy vállalják a betanítás költségeit. A felmérés szerint több mint 250 főt foglalkoztató cégek majd háromnegyede, ám a kis cégek közül csak minden ötödik alkalmazza a betanítás vagy szakmai képzés valamilyen formáját.
A felmérés szerint az idei első fél évben a vállalkozások húsz, a másodikban pedig 15 százaléka tervezi pályakezdők alkalmazását. Ez főleg a nagyvállalatokra jellemző: a 250 főnél többet foglalkoztató szervezetek között mindkét fél évben 40 százalékos arányt képviselnek a kezdőket is alkalmazó cégek. Felsőfokú végzettségűeket a megkérdezett vállalkozások 15 százaléka alkalmazna. Mindazonáltal a cégek a tervezéskor rendszeresen alulbecslik létszámfelvételüket, s végül több pályakezdőt vesznek fel. Tavaly például a vállalkozások alig 40 százaléka tervezte felvételüket, s végül csaknem háromnegyedük alkalmazott pályakezdőt. Az idei előrejelzések szerint a kezdők jó eséllyel helyezkedhetnek el az egészségügyben, az építő- és a feldolgozóiparban, az idegenforgalomban és a gazdasági szolgáltatások ágazatban. A mezőgazdaságban és a pénzügyi területen működő társaságok tervezik a legkevesebb pályakezdő felvételét.
Ahhoz, hogy a fiatalok, vagy a döntésüket erősen befolyásoló szülők racionálisabban dönthessenek pályaválasztási kérdésekben, kapaszkodót nyújthatnak a munkaügyi tárca által készített rövid távú munkapiaci prognózisok, felmérések, valamint az új felsőoktatási törvényben az intézmények feladatai közé sorolt pályakövetés.
