Egymást fiatalító sejtek
Pár évtizede tudjuk csak, hogy a mitokondriumok, ezek a minden emberi sejt plazmájában megtalálható energiatermelő sejtszervecskék a sejtmag kromoszómáin kívül maguk is tartalmaznak örökítőanyagot. A teljes emberi genomnak csak töredéke található itt, de még így is 16 ezernél több bázispár alkotja. Ezek 37 génné állnak össze, és rendkívül szorosan alkotják a kör alakú DNS-molekulát, egyetlen változékony szakasszal. A különböző típusú szövetekben, sejtekben eltérő számban találhatók, néhány száz (ondósejt) vagy akár több százezer (petesejt) példány van egy sejtben. Az mtDNS csak anyai ágon öröklődik, így bizonyították az emberiség afrikai származását is a harmincezer éve élt ősanyáig, a mitokondriális Éváig visszavezetve.
Az mtDNS-ek nagy számának köszönhető az is, hogy bár a mutációk egy nagyságrenddel gyakoribbak az itt található örökítőanyagban, mint a sejtmag DNS-ében, a miatta kialakuló betegségek a belső "kiegyenlítő" képesség miatt ritkán fordulnak elő. A mégis előforduló betegségek közt azonban korai halált okozó, gyerekeket érintő súlyos kórok vannak: a leukémia, az idegrendszeri és májbetegségek, a vakság egyes típusai. Az Egyesült Államokban például évente 4000 gyerek születik e betegségek valamelyikével. Gyakoribb mtDNS-mutációt figyeltek meg a felnőtteket érintő Parkinson-kórnál, Alzheimer-kórnál, cukorbetegségnél is. Mindezek esetleges jövőbeli gyógyíthatósága érthetően reményt kelt az érintettek körében.
Maga a kísérletsor Darwin Porckop vezetésével zajlott a Tulane egyetemen, New Orleansban. Anélkül, hogy egyesítették volna a sejteket, egyszerűen egymás mellé helyeztek szétroncsolt mitokondriumú tüdőrákos sejteket és egészséges, csontvelő- és bőrsejteket. Az amerikai tudományos akadémia lapjában megjelent közleményükben a kutatók részletesen leírják azokat a funkciókat, amelyek újjáéledtek a sejtszervecskékben. A legfontosabbak, hogy megháromszorozva termelték az ATP "energia"-molekulát, oxigénfogyasztásuk pedig megugrott. A kutatók úgy vélik, hogy az egészséges sejtekből átjutottak a roncsoltakba a friss, működőképes mitokondriumok, és új életet leheltek a halódókba. Ezt igazolja szerintük, hogy az egészséges sejtek mtDNS-ét mutatták ki a megfiatalított sejtekben is.
Az állítás megdöbbentő, és az eddigi ismereteknek ellentmond. A mitokondriumokat kutató szakemberek, genetikusok további bizonyítékokat várnak a csoporttól, az eddig közölt adatok nem győzték meg a tudósokat. Azt viszont érdemes talán felidézni, hogyan kerültek eredetileg a mitokondriumok a sejtekbe. Mintegy másfél milliárd éve történt, hogy egy oxigént igénylő baktérium bejutott valamelyik többsejtű élőlénybe, és megkezdődött együttélésük. Ennek a baktériumnak kései megszelídült utódja a mai emberi mitokondrium. Az ősi történet persze nem igazolás arra, amit a kutatócsoportnak még bizonyítania kell: egészséges sejtek mitokondriumai bejuthatnak a beteg sejtekbe, és tovább éltethetik azokat.
