Kérdések és válaszok (a teljes cikk itt érhető el):

Hont András: Üdvözlöm az Olvasókat! Előre is köszönöm a kérdéseket!

jobbjobb: Tisztelt Hont úr, cikkei szerzőségénél és rádiószereplései során is a legkülönbözőbb dolgokat tudunk meg önről: számomra nem egészen egyértelmű, mi is a helyzete, és különösen, hogy az utóbbi években hogyan változtak tisztségei. Fideszes önkormányzati képviselő valamelyik fővárosi kerületben? Tagja a Fővárosi Közgyűlésnek? Jól értettem, hogy kikerült a főváros kulturális bizottságából? Valahol mintha arra is utalt volna, hogy történész PhD-hallgató valamelyik egyetemen. Kérem, adjon magáról egy rövid áttekintést!

Hont András: Tisztelt jobbjobb! A cikkeim alá titulusként mi kerül, az a szerkesztőktől függ, és nem tőlem. Ezért érthető a bizonytalanság. 1994 óta vagyok önkormányzati képviselő a főváros VII. kerületében. 2000-től voltam tagja a Fővárosi Közgyűlésnek, 2002-ben polgármester-jelölt voltam Erzsébetvárosban, és tevékenységemet így újra a kerületi testületben folytattam, de a főváros kulturális bizottságának tagja maradtam egészen múlt év őszéig. Akkor valóban visszhívtak a bizottságból. A Pázmány Történettudományi Doktori Iskolájában vagyok doktorandus, ezen kívül végeztem vagy tíz félévet a jogon is.

Dr. Kovács: A FIDESZ jelenével, ezen belül OV szerepével kapcsolatos véleményével teljes mértékben azonosulok.
Kérdésem, mit vár Ön a jövőtöl? Konkrétabban: további politikai szerepét akár az Erzsébetvárosban, akár országos politikában egy megújult, orbántalanított Fideszben, vagy egy más párton belül képzeli el? Lehetséges-e a FIDESZ megújulása, vagy Ön szerint ideje az MDF-től, Dávid Ibolyától várni a konzervatív politika megújulását. Tisztelettel: DR.KOVÁCS

Hont András: Tisztelt Doktor Kovács! A jövőtől csupa szépet várok, derűt és napsütést. Konkrétabban: további politikai szerepemet illetően nem gondoltam semmit. Az orbántalanítás kifejezést is kerülném. Nem személyektől kell megszabadulni, hanem személyekhez kötődő hamis illúzióktól. Arra akartam cikkemben is rámutatni, abból komoly gond támad, ha a mondanivalót egyetlen egy személyhez fűződő rajongás helyettesíti. Egyébként sem lázadó, sem pártütő nem vagyok, párbéli kavarások nem is igen érdekelnek, aki ezt várja tőlem, rosszul teszi.

Atzél András:  Kedves András! 2 1/2 kérdésem lenne:)
1. Hogyan látod a magyar jobboldal jövőjét?
Feltéve, hogy Orbán Viktor visszavonul (amit nem tartok valószínűnek), mi lenne azokkal a választói tömegekkel, akiknek egyedül Orbán személye nyújt (csalóka) reményt egy (számukra) elviselhető jövőre?
Hová csatlakoznának
- a nagyon-kis-gazdák, akik azt remélik, Orbán fogja feltartóztatni a határokon a korszerű nyugati mezőgazdaságot?
- a nagyon-vallásosak, akik abban bíznak, megállítja majd a nyugati szekularizáció (további) behatolását, sőt, Kelet-Európából fogják a Nyugatot evangelizálni?
- a "történelmi-keresztény" középosztálynak egy, a kapitalista körülmények között lassan deklasszálódó része, amely magát a versenyt akarja kiiktatni, a kapitalizmus helyett valamilyen homályos "harmadik útban", a társadalmi mobilitás helyett valamilyen kvázi-rendiségben reménykedik?
2. Mit gondolsz, lesz-e valaha az MDF-ből olyan párt, amelyre egy modern magyar jobboldaliság felépülhet, és amelyre egy jobboldali választó jó lelkiismerettel, arcpirulás nélkül szavazhat, vagy a párt ölébe hullott siker megfeneklik az MDF gyenge politikusgárdájának passzív (vagy éppen aktív) ellenállásán?
ad 2. Eljöhet-e az a pillanat, amikor szükség lehet-e egy vadonatúj jobboldali párt megalakítására? Üdvözlettel, Atzél András

Hont András: Kedves András! A magyar jobboldal jövője azért jelentősen függ attól, hogy mi történik most vasárnap. De nézzük a kérdéseket részleteiben. Nem értek a mezőgazdasághoz, sok minden máshoz sem. De azt pontosan tudom, hogy a magyar gazdáknak egyetlen egy dolog árthat, ha a jövőt illetően hazudnak nekik. Jelen pillanatban ez sztereóban zajlik. Ami a vallásosságot illeti: közkeletű vélekedésekkel szemben Magyarország társadalma szekularizált társadalom. Inkább szekularizált, mint a nyugati országok többsége. A hagyományos egyházi érvelés éppen ezért csak meglehetősen szűk körre hathat, és én ezt egyáltalán nem tartom jó dolognak. Ez részben válasz a következő kérdésedre is, szerintem a történelmi egyházaknak újra meg kéne találni a helyüket a magyar közéletben. Felfogásom szerint ez azt jelenti, hogy több szó essék a mondanivalóról, és kevesebb az egyházi javakról, illetve a konkrét politikai pártokhoz való viszonyról.
Az MDF-ről: jövőjük az ő kezükben van, bármilyen irányban eldőlhet. Politikusgárdáját minősíteni nem szeretném. Vadonatúj jobboldali párt megalakításában sem gondolkodom.

Váradi: A Hont-féle FIDESZESEK kiábrándultak az első forduló után. Vakon beleestek egy Debreczeni-féle orbanofóbiába. Kedves Hont, miért ez a depresszió ? Gondolom ön is mint fideszes,a kampányban minden normális keretbe tartozó lépést megtett.
1. Azonban megkérdezném: elegendő-e egy politikus személyes kiállása,vagy esetleg ennél döntőbb a MÉDIA miként tálalja,miként mazsoláz a hírekben,mekkora a túlszerepe a választók manipulálásában ? A MÉDIA erősebb mint bármelyik koalició. Az ötödik politikai erő a pártokon "kívüli" média.
2. Mivel a média 95% a jelenlegi koalíció újraválasztását óhajtja, lát-e reményt hogy szavaihoz híven,a választók nem hagyják magukat manipulálni a média által?

Hont András: Tisztelt Váradi úr (remélem úr)! Nem ábrándultam ki az első forduló után semmiből. Ha valamiből is kiábrándultam, az jóval korábban történt. Nem hiszem, hogy Debreczeni Józsefnek Orbán-fóbiája volna. Sarkos, és lesújtó véleménye az van, de ezzel vitába lehet szállni, ha valaki nem ért egyet vele. Azt viszont nem lehet, hogy véleményének cáfolata nélkül személyét minősítgetik. És a lejáratásokról most ne is beszéljünk. A média a XX. század végi, XXI. századi tömegdemokráciában valóban fontos tényező, de korántsem olyan fontos, mint a politikusok azt hiszik. Jól végiggondolt, kiérlelt mondanivaló bármilyen médiakörnyezetben átjön.

emailben érkezett: Kedves Hont András úr! Noha cikkének számos kijelentésével vitatkozni lehet (pl.: "szocialista embertípus felelőtlensége"... stb.) most csak egy kérdés. Orbán Viktor úr szerepjátszása már régen nyilvánvaló a legtöbb önnállóan gondolkodni tudó ember előtt. Az, hogy a saját érdekeit messze előbbre helyezi mint az ország érdekeit, az is, a közpénzekhez való viszonya szintén, az "országépítő" szereptévesztése pedig borzalmas - nemzetmegosztás mélyítése, híd helyett hídember, utak helyett millenáris park és terror háza stb. Nem folytatom a sort pedig sokáig lehetne.
Kérdésem: Miért szavaztak önökre mégis ilyen sokan és miért tartanak még mindig ki a táborában ennyien?
Nagyon elszomorítónak találom, azzal együtt, hogy természetesen a másik tábor hiányosságait is látom.
De legalább elkezdődött valami. Ez reményt keltő. Üdvözlettel: Almás János, Pomáz

Hont András: Tisztelt Almás János, Pomáz! Cikkemnek valóban számos kijelentésével lehet vitázni, de akkor vitázzanak velük. Jót tenne a magyar közbeszédnek, ha konkrét érvek és ellenérvek körül forogna és nem ködös, tárgyiasulatlan, vagy nagyon is tárgyiasult félelmek igazgatnák mindennapjainkat. Sajnos az ön szavaiból azt érzem ki, Orbán Viktorral szembeni ellenérzései elnyomják az érvelési kényszert. Nem gondolom, hogy a "legtöbb önállóan gondolkodni tudó ember" ugyanúgy vélekedne a Fidesz elnökéről, mint ön. Amíg a két nagy tábort a kölcsönös félelmek szervezik egységgé, addig mind a kettő rengeteg szavazatot fog kapni programjától függetlenül.

emailben érkezett: Az alábbi kérdésem lenne Hont Andráshoz: Amikor Önt "A varázstalan ember" című cikke után ápr. 13-án az ATV Friderikusz műsorában a műsorvezető arról kérdezte, hogy Orbán Viktornak Ön szerint mennie kell, akkor Ön egy olyan fejtegetésbe kezdett, amit a műsorvezető nem tudott követni, majd zavarát leplezendő, megkérte Önt, hogy próbálja meg egyszerűbben, közérthetőbben elmondani mégegyszer ugyanazt. Ön ezt készségesen megtette, habár szemmel láthatóan a műsorvezető mindenáron azt akarta kimondatni Önnel, hogy Orbán Viktort nem tartja progresszív embernek, a párton belül is vezérváltó hangulat van, stb. Utólag hogyan értékeli a műsorvezető manipulatív magatartását, illetve az Ön reakcióját erre?
Második kérdésem kicsit konkrétabb: Milyen szándéka volt a "varázstalan" és a "pecsovics" szavak használatával, ugyanis szerintem azok valóban nem közérthető utalások? Válaszát előre is megköszönve: Szabó József

Hont András: Tisztelt Szabó József! Én is érzem, hogy sokan szeretnének a lázadó fideszes szerepében láttatni. Tudom, sokan nem várnak tőlem többet, mint annak a kimondását, hogy Orbán Viktor maga a megtestestült ördög. De én ennél a világot bonyolultabbnak gondolom. Nincs más lehetőségem, mint többek közt ilyen alkalmakkor véleményemet kifejteni, azt árnyalni. A műsorvezető magatartását egyáltalán nem óhajtom értékelni. Ahogy neki sem személyemet, és az olvasóknak sem a személyemet, hanem állításaimat kéne mérlegelni. Remélem, mondataim helytállnak magukért.
Pecsovics: Jelentése túlbuzgó, dörgölődző. Az 1840-es években Festetics Rudolf kormánypárti tiszttartó nevéből ered a kifejezés, és a magyar sajtóban az elvtelen hízelkedőket szokás így illetni. A varázstalan kifejezés pedig szerintem eléggé egyértelmű, bár lehet, hogy fiatalabb olvasóknak a mugli szó többet mond.

emailben érkezett: Tisztelt Hont András! Mit érez akkor, amikor az Ön által konzervatív jobboldali értékként a Fideszből hiányoltakat, az MDF meg akarja valósítani és ezért a Fidesz részéről megkövezés ígéretét kapja? Mi a célja? Megkeresi azt a pártot, amelyik jelenleg az Ön értékrendjével egyezik vagy azt reméli, hogy el tudja érni, hogy a Fidesz vállalja ezt az értékrendet? Üdvözlettel: Velenczei Ágnes

Hont András: Tisztelt Velenczei Ágnes! Nem keresek én semmiféle pártot magamnak. Elmondom, amit gondolok, olyan hatása lesz, amilyen lesz. Ha az MDF valóban azon értékeket kívánja megvalósítani, amiket én nem csupán a Fideszből, hanem az egész magyar közéletből hiányolok, akkor elsősorban örömet érzek. Dávid Ibolya pártja sem problémamentes azonban, viszont ha a két párt (Fidesz és az MDF) komolyan gondolja, hogy közösen akár kormányozhatnának is, akkor a közös pontokat azt hiszem, ott kell keresniük, amiket írok, vagy Tölgyessy Péter ír.

emailben érkezett: Mennyiben járul hozzá a FIDESZ vereségéhez, hogy nem volt képes kapcsolatot teremteni a reálértelmiséggel, jól példázza ezt a tényt, hogy felllépett Mosonyi Emil Kossuth-díjas professzornak március 15-én Széchenyi-díjban való kitüntetésével szemben?
Magyar Nemzetben írja (2006. 03. 16) Bayer Zsolt:... "Mosonyi Emil. Mosonyi Emilről semmit sem tudtam. Most hallottam a nevét először életemben. S most tudtam meg, hogy ő tervezte a bős-nagymarosi vízlépcsőt...."
Mosonyi 1964-ben távozott az országból a vízlépcső tervezésében, tehát nem vehetett részt. Kérdés: A jobboldal mellett működő médiaguruk, köztük Bayer Zsolt működését hogyan ítéli meg a választások kimenetelét illetően?
Illés Zoltán, 2002. február 5-én, a 2002-es választásokat megnyerő kormánynak az Országgyűlés plenáris ülésén javasolta, hogy a Paksi Atomerőmű termelését a választásokat követően gázturbinák telepítésével váltsa ki az új kormány. Kérdés: Mennyiben járul hozzá a FIDESZ vereségéhez, hogy a FIDESZ Illés Zoltántól, időben nem vált meg?
A FIDESZ holdudvarához tartózó önmagukat vízügyekben szakértőnek kikiáltók a vizesekről 90 óta eléggé elitélő módon szóltak. Például azt mondták a vizesekről, hogy hidrofasiszták, és így tovább. Kérdés: mennyiben járul hozzá az árvíz a kormánykoalíció győzelméhez, tekintettel arra, hogy veszély helyzet idején az emberek jelentős része jobban hisz a szakembernek, mint a politikusnak?
Sólyom László köztársasági elnöknek történt megválasztása a 2006 választásokban résztvevők melyik körének kedvezett? Juhos László, a Reális Zöldek Klub elnöke

Hont András: Tisztelt Juhos László! Előrebocsátom, hatalmas véleménykülönbség van közöttünk, ami a válaszom után is megmarad. Nem gondolom, hogy Illés Zoltán háttérbe szorítása (ami egyébként megtörtént) jót tesz a Fidesznek. Sőt, ennek az ellenkezőjét gondolom. A zöldgondolat az általam vallott eszméknek fontos részét képezi. A vízlépcsőről és arról, hogy az emberek jelentős része "jobban hisz a szakembereknek, mint a politikusoknak": olyan szakma, mint vízlépcsőépítés nincsen. Minden ilyen döntés - ahogy a politikai döntések többsége - több szakma metszéspontján helyezkedik el. Elsősorban hitvallás és a jövőről vallott nézetek dolga, hogy az ember melyik lehetőséget választja. Én például semmilyen anyagi előny, energianyereség érdekében nem tenném tönkre a Duna-kanyart.
Sólyom László megválasztása sehogyan sem befolyásolta a 2006-os választásokat. De egy érdekességre azért szeretnék rámutatni. Annak figyelembevételével, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó elnökválasztás nehezen hasonlítható a parlamenti választáshoz, mégis felhívnám a figyelmet, hogy Sólyom Lászlót azért lehetett megválasztani, mert a szabad demokrata képviselők többségének hallgatólagos támogatását bírta...

emailben érkezett: T. Hont úr! O.V. a választási vereséget követően, Ön szerint szabadjára engedi-e "szabadcsapatait" ( pl. Kerényi: forradalmat!)? Mert szembe a 2002 -őt követő vereségénél ezt nem tette, tudjuk miért (választási csalás = Pintér Sándor bel.miniszter), vereségének áthárítása.
Köszönettel: Gyuró Géza

Hont András: T. Gyuró Géza! Kérdésén hadd gondolkodjak még pár napot, mert egyelőre értelmezni még nem sikerült.

emailben érkezett: A 2002-es bukás, és az első forduló eredménye után a Fideszben senki sincs, aki felhívná a vezér figyelmét arra, hogy a hiba benne és szűk környezetében van, hogy rossz az irány? A vásárosnaményiak nyiltan megírták, de vissza is vonták. Ezek után nem sok jövőt jósolok nekik a Fideszben. Üdv: Balogvera

Hont András: Tisztelt Balogvera! Ha a vezér alatt Orbán Viktor pártelnököt érti, akkor kénytelen vagyok azt válaszolni, hogy fogalmam sincs, hogy ki és mire hívja fel a figyelmét. Nem tartozom ugyanis a szűk környezetéhez. A vásárosnaményiak politikai jövőjét illetően sem bocsátkoznék jóslásokba.

emailben érkezett: Orbán Viktorral összefüggő következő hír kapcsán kérdezem:
Hír: ''A legerősebb pánt ma én vagyok, ezért irányul ellenem az agresszivitásuk, dühük és gyűlöletük'' - mondta a pártelnök azzal a hasonlattal élve, hogy a hordót is úgy lehet szétverni, ha a dongákat összefogó pántokat szétverik. 2006. 04. 15 10:44. MTI
Az én véleményem:
Orbán Viktor úgy látszik nem tudja, hogy ha egy hordónak egy dongája elkorhadt, hiába még a damaszkuszi acélból készült pánt is, a hordó összerogy. Én azt hiszem, hogy nemcsak a dongával, a pánttal is komoly probléma van.
Ön hogyan látja ezt a helyzetet? F. I.

Hont András: Tisztelt F. I.! Hordóügyi szakember sem vagyok. A metafora értelmezéséhez javaslom, keressen egy kádárt, esetleg egy Kádárt.

emailben érkezett: Tisztelt Hont András Úr! Végtelenül sajnálom, hogy valami olyant kell leírnom, ami nem biztos hogy tetszeni fog önnek. Nemrég olvastam el egy könyvet (ajánlanám mindenkinek), amelyet egy kitűnő vallástörténész, általam nagyon nagyra tartott művek szerzője, bizonyos Paul Johnson írt (Isten nyomában; Európa kiadó 2003). Feleségem nem győzött csodálkozni, azt hitte, valamilyen vidám, humoros könyvet olvasok. Ebben a könyvben halálos komolysággal, realitásként beszélnek a mennyek országáról, a pokolról, a purgatóriumról, Isten szándékairól, mindenhatóságáról stb., stb.. Többször hangosan felröhögtem (pedig esküszöm, nem vagyok vallásellenes). "Szólhatunk Istenhez, s Ő dönthet úgy, hogy nem válaszol, vagy adhat rejtélyes, érthetetlen és homályos válaszokat is. Ám hogy hallgat bennünket, abban egészen biztosak lehetünk." - írja a 225. oldalon. Nos, így gondolkodik egy bigott, de nagyon-nagyon jószándékú katolikus, hittel, buzgalommal. Egy racionálisan gondolkodó, a rituális vallásokhoz semmiféle lelki affinitást nem mutató ember számára ezek egyszerűen tündérmesék. Nem ostobaságok (mert azokkal még lehet vitatkozni), hanem irracionális képtelenségek.
A Fidesz "ideológiája", az orbánviktori hittételek számomra ilyenek. Egy ember, egy párt, amely képes azt mondani, hogy csak az ő általa alapított kormány lesz "nemzeti", hogy az ő oldala a "polgári". Az a bajom önökkel, hogy amit önök ideológiának neveznek, az vallás, üres hit, amelyellel vitatkozni sem érdemes. Szeretnék idézni öntől: "1998-ban ugyanis nem egy személy, hanem egy gondolkodásmód, egy mentalitás kapott bizalmat. Az állami gyámkodással szemben az egyéni kezdeményezőkészség, a kádári tehetetlenségérzettel szemben a kreativitás és tetterő, a szocialista embertípus felelőtlenségével szemben az önmagáért és környezetéért felelősséget vállalni kész polgár ideája." Nincs itt tér ennek a második mondatnak az alapos elemzéséhez (pedig tanulságos volna), de szeretném önnek - minden pejoratív felhang nélkül - elmondani, hogy ez bizony hablaty. Tartalom nélküli közhely, amely olyan messze jár bármilyen valóságtól, mint az önök attitűdje a polgáritól. Bizony, önök hitvitát folytatnak (a menny, a purgatórium, valamint a pokol természetének taglalásához hasonlót). Nincs ennek az egésznek már rég semmi köze sem jobboldalisághoz, sem baloldalisághoz, sem polgári értékrendhez, sem nemzethez...
Orbán Viktor csupán OrbánViktorról szól. De Orbán Viktorból nem Orbán Viktor csinált OrbánViktort. Hanem Önök. Még akkor is, ha mára "felébredtek". Mert sajnos a világ ilyen. Imádja az irracionalitást. Az a része pedig amelyik nem, az a kevésbé irracionálist választja, még akkor is, ha azt sem tartja semmire. Simon Iván

Hont András: Tisztelt Simon Iván! Ne sajnálja, ha valami olyasmit kell leírni, ami nem tetszik nekem. Nem vagyok sértődős fajta. Paul Johnson könyvét, bár a Zsidók története után nagy várakozással vettem kezembe, nem tudtam végigolvasni, így véleményt nyilvánítani sem tudok róla. Viszont, ha velem vitatkozik, akkor olyan kijelentéseket vitasson, amiket én mondtam. Nem állítottam, hogy egy kormány attól lesz "nemzeti", mert egyik vagy másik párt alakítja meg. Ami a konkrét mondatomat illeti, ön azt írja, hogy nincs tere az alapos elemzéséhez, ha mégis lesz tér, úgy vitatkozzunk róla, állításomat fenntartom. Igenis megkülönböztethető két mentalitás, igenis érzékelhető két gondolkodásmód, ami a körülményekhez (gazdasághoz, politikához) hozzáállást illeti. 1998-ban általánosan elterjedt vélemény volt, hogy a gazdaság az emberi szándékoktól független valami. És ha valaki elszánta magát arra, hogy tegyen valamit, akkor jó eséllyel számíthatott arra, hogy fejbe verik egy makrogazdasági adattal. Én úgy hiszem, hogy helyes és progresszív gondolat volt a polgár fogalmának középpontba állítása. A tautológia nem volt tőlem soha idegen, de alábbi mondatát még emésztenem kell: "Orbán Viktor csupán OrbánViktorról szól. De Orbán Viktorból nem Orbán Viktor csinált OrbánViktort".

emailben érkezett: Tisztelt Hont András! Örömmel olvastam eddigi írásait is, csakúgy mint a mostanit. A jobboldal jelen helyzetét minősíti, hogy ezek a Népszabadságban jelenhetnek meg. Hamburgban 44 évnyi szocdem irányítás után a kereszténydemokrata jelölt úgy nyert, hogy az alapvetően baloldali lakosoknak egy nyitott, liberális, szakmai programot ígért és azóta is ő áll a város élén nagy népszerűségnek örvendve. Demszky Gábor jelenleg már visszaél azzal, hogy ellenfelei nem képesek egy alkalmas jelöltet indítani ellene. Pedig 16 év után bármely városvezető erodálódik. Sem a szocialisták, sem a jobboldal nem rendelkezik jelölttel (Horváth Csaba?, Pokorni?). Budapesten a Fidesz nem tud győzni, rendre 35%-ot kap. Ez a Fidesz persze nem, de egy a fővárosra kialakított, új arcokkal teli csapat sikerre mehet. Nem "bűnös városozó", Wass Albert-szobrot követelő, "végre mi diktálhatnánk" felfogású hozzáállás kellene. Ön már volt polgármester-aspiráns. Nem ismerem személyes ambícióit és lehetőségeit, de úgy gondolom, az Ön személye főpolgármesterként elfogadható lenne nagyon sok lakosnak. Vagy túl extrém a gondolat? Üdvözlettel: egy konzervatív-liberális budapesti fiatal

Hont András: Tisztelt konzervatív-liberális budapesti fiatal! Örülök, hogy örömmel olvasta eddigi írásaimat. Akkor tanúsíthatja, és kérem, ezt a többi fórumozóval is ossza meg, hogy nem most "ébredtem fel", hanem véleményemet évek óta hangoztatom. Nem az ön kérdéséhez tartozik, de megragadom az alkalmat, hogy kitérjek a gondolatait megformáló ember nyomorúságára. Tehát arra, hogy nem mi határozzuk meg, véleményünknek mikor támad piaca.
Ami a budapesti fideszes eredményeket illeti: valóban voltam már polgármester-aspiráns, és meghat, hogy személyem főpolgármesterként önnek elfogadható lenne, de azt hiszem, ez valóban extrém gondolat. Budapesti ambíciókat tekintve az ember amúgy is legyen óvatos, példának okáért felhívhatja valaki Cselovszki Zoltánt, hogy még mindig vállalja-e a Budapesti Fejlesztési Minisztérium vezetését.

emailben érkezett: Tisztelt Hont András! Politikai beállítottságát figyelembevéve költői a kérdésem, de azért felteszem. Ön, egy cikkében azt írja, hogy a magyar emberek nem olyan hülyék, mint ahogy a közélet prominensei képzelik. Ezzel a megállapításával tökéletesen egyetértek, ennek eredménye a választás 1. fordulója, remélem a folytatás sem marad el. Szeretném leszögezni, hogy az emberek valóban nem olyan hülyék, mint ahogy a Fidesz vezetői gondolják, nem felejtik el, hogy Orbán Viktor a mai napig nem számolt el, nem tud elszámolni a vagyonosodásával. Nem tudnak elszámolni az állami gazdaságokkal, a Millenáris Kht.-val, a Kaya Ibrahim, Josip Tot által felvásárolt, majd fantommá vált cégekkel. Nem felejti el a nép, hogy míg az állam sok milliárdot áldoz az árvizek megfékezésére, addig az Orbán-birtok tőszomszédságában, veszélyeztetettség szempontjában teljesen jelentéktelen Váli patak rendezésére, díszburkolatú kapubejárók készítésére, pályázat nélkül szintén sok milliárdot költöttek. Nem felejtik el, hogy abból csak páran jártak jól, és véletlenül azok, akik akkor a hatalom birtokában voltak, és most ugyanoda törekszenek, hogy folytassák a megkezdett cselekményeket. Nem felejtik el, hogy 2002 áprilisában sok milliárd forintot osztott szét a kormányzat a barátaik között, a címzetteket Ön is ismeri. A sort, mint Ön is tudja, még lehetne folytatni. A kérdésem tehát az, hogy Ön szerint a fenti esetek, illetve a Fidesz-MDF-ellenes négyéves támadássorozata menyiben járult hozzá a választási eredményekhez? Egy volt fideszes

Hont András: Tisztelt volt fideszes! A milliárdok hazavitelét illetően semelyik politikai oldal nem vethet különösebben a másik szemére semmit. Mindegyiknek a másik gazdagodása fáj. Ez persze következik a magyar nyilvánosság kettéosztottságából. Attól azért óvnám, hogy a Millenáris Kht.-t egy napon emlegesse Kaya Ibrahimmal. A "Fidesz-MDF-ellenes támadássorozata" hozzájárult a választási eredményekhez, paradox módon a Fideszt segíti, ha az MDF nem éri el az 5 százalékos küszöböt, úgy ma a Fidesz esélyei alulról súrolnák a 0 százalékot.

emailben érkezett: T. Hont András, A Friderikusz Most c. műsorban, néhány nappal ezelőtt szóba került egy nagyobb lélegzetű, elméleti tanulmánya is. Érdekelne, hogy hol lelhető fel ennek a teljes szövege? Köszönettel, Verseghi Nagy Elek

Hont András: Tisztelt Verseghi Nagy Elek! Nem emlékszem, hogy nagyobb tanulmányom szóba kerülhetett volna, legfeljebb régi publicisztikáimra utalhattam, azok a Heti Válasz, a Népszabadság, a Magyar Hírlap, esetleg a Mozgó Világ archívumaiban elérhetők.

jobbjobb: Tisztelt Hont úr,
a) A Fidesz-MPSZ jelenleg tökéletesen zárt a szabad demokraták irányában. Cikkeit olvasva elképzelhetőnek tartom, hogy ön nem tartaná botránynak a nagy jobboldali néppárt nyitását a liberálisok irányában, így koalícióképességének javítását. Kérem, vázolja erről álláspontját!
b) Hogyan vélekedik az MDF 8 pontos tárgyalási javaslatáról, a melyet a múlt héten Fidesz-MPSZ-nek küldtek (és sokan eleve elfogadhatatlan, hadüzenetszerű szövegnek minősítették)? Lehetne-e ez a nyolc pont alapja a mérsékelt jobboldali középpártok újraépítkezésének?
c) Egyetértek önnel abban, hogy Orbán Viktor 2006-ban a párton belüli kontrollmechanizmusok kikapcsolása miatt követhetett el olyan hibákat, amelyek a nyerő helyzetből induló Fidesz-MPSZ-t kiütötték a nyeregből. Most sokan azt mondják, ekkora hibát már végképp nem úszhat meg. Ha nem sikerül fordítani az eredményen, újabb hibái miatt le kellene váltani, de legalábbis a háttérbe szorítani.
Csakhogy Orbán Viktor 2001 karácsonyán is nagyon hasonló hibát követett el: úgy kötött teljesen váratlan paktumot Nastaséval, hogy előtte senkivel sem konzultált érdemben. A munkavállalási megállapodás miatt kitört botrányt ezért kizárólag magának köszönheti - és a szocialistákkal vívott verseny ezután vált nyílttá. A jobboldal vereségéhez tehát akkor is nagyon komolyan hozzájárult Orbán Viktor ellenőrizetlen hatalomgyakorlása - mégsem merte senki felvetni, hogy távoznia kellene.
Ön szerint ezúttal elmozdítható Orbán Viktor? Változott a helyzete 2002 óta?
d) A Fidesz 1989-es indulását sokan értékelték úgy - emlékeim szerint még Antall József egyes gesztusai is erre utaltak -, hogy a Fidesszel Bibó István morálját és szellemiségét a rendszerváltoztató magyar politikába átültetni képes erő született.
Ma már realistábbak vagyunk, de a példakép kérdése még mindig nyitott. A magyar jobbodalnak valószínűleg a megszakított folytonosság előtti évtizedekből, a 20. század nagy jobboldali politikusai közül kellene méltó elődöt keresni. Mit gondol, ki lenne a megfelelő: Teleki Pál, aki a zsidótörvényekhez fűződő szerepe miatt az ország jelentős része számára nehezen elfogadható? Esetleg Tisza István, az utolsó békeévek, a "boldog békeidők" konzervatív vezéralakja, a dualista rendszerhez kötődő nagy formátumú konzervatív reálpolitikus? Vagy lehetne Bethlen István, aki a magyar parlamentarizmus úgy-ahogy helyreállította, bár egyúttal korlátozta is, viszont nem vádolható németbarátsággal, antiszemitizmussal, és egyaránt célpontja volt a náciknak és a szovjet politikai rendőrségnek is? üdvözlettel, jobbjobb

Hont András: Tisztelt Jobbjobb mégegyszer! Érdemi válaszaim a következők:
a) Valóban nem tartanám botránynak, de ehhez a szabad demokratáknak legalább annyit kéne változniuk. Először is számot kéne vetniük az Antall-kormány idején folytatott tevékenységükkel. Arra gondolok, hogy a liberális véleményformálók szemében Antall József és kormánya az utóbbi időben megnemesült, ami nem baj, a baj az, hogy mindez átmenet nélkül történt, annak kimondása nélkül, hogy egykor tévedtek a néhai miniszterelnökkel kapcsolatban. Továbbá: lelkem liberális része berzenkedik az ellen, hogy a hazai liberális párt azt a belügyminisztert indítja közös jelöltként, aki a rendszerváltás óta a leginkább korlátozta a gyülekezési szabadságot, és akkor még nem is beszéltem arról, hogy olyan rendőrfőkapitányt akar kinevezni, akinek Fouché - ó egek, Fouché! - a példaképe.
b) Választási kampányban történő üzengetések legkevésbé sem szokták alapját képezni újraépítkezéseknek (szedjék őket akárhány pontba).
c) Orbán Viktort illetően fenti válaszaimat nézze meg.
d) Nem csak a magyar, de valamennyi jobboldali irányzatnak a történelem kiemelten fontos, a jelen értelmezésének egyik legfontosabb eszköze. Éppen ezért gond, hogy nálunk a múlt folyamatosan változik. Ami a konkrét példaképeket illeti: a magyar jobboldal politikai panteonjában valamennyinek helye van. De személyes példájuk a jelenre egy az egyben nem adaptálható. Teleki nyílt antiszemitizmusát, az eugenikus eszmék iránti vonzódását tagadni nem lehet. De személyes tragédiája, eszméinek revíziója a mai napig például kell, hogy szolgáljon. Tisza István nem csak a boldog békeidők konzervatív vezéralakja, de a magyar liberalizmus doktriner figurája is volt, politikai képzettségének és tehetségének, morális tartásának elismerése mellett a magyar kultúra iránti teljes érzéketlenségét is meg kell említeni. Sajnos a párhuzam korának eszmei vitái és a jelen között nagyon is szembetűnő. Nekem mindig ő jut eszembe, amikor a magyar kultúrát védendő harmadlagos tehetségű és másodlagos frissességű fűzfapoéták vonulnak fel Parti Nagy Lajossal vagy Esterházy Péterrel szemben, hiszen Tisza volt, aki úgy jött ki Rippl-Rónai kiállításáról, hogy a hányinger kerülgeti, Adyhoz fűződő közismerten bensőséges kapcsolatát most ne is boncolgassuk. Bethlent szintén joggal lehet tekinteni az "új magyar honalapítónak", de én mégis azt javasolnám, hogy ne a húszas években követett politikáját, hanem a 30-as évek végén megfogalmazott gondolatait tekintsük irányadónak. Bibóról és a mai magyar politikai pártokról pedig a következő Ady-parafrázis jut eszembe: "műveinket nem olvassák, ha olvassák, nem értik, ha értik, annál rosszabb".

emailben érkezett: Tisztelt Hont András! A következő két kérdésre szeretném, ha válaszolna:
1. Ön szerint a Fidesznek mi volt a stratégiája az elmúlt 4 évben az MDF-fel kapcsolatban? Egyetért-e azzal, hogy a Fidesz tudatosan és módszeresen törekedett arra, hogy az MDF megszűnjön, jelentéktelen
politikai tényezővé váljon? Tudna szemléletes példákkal szolgálni?
2. Hogyan képzeli saját politikai jövőjét? Úgy látom, az olyan embereknek, mint Ön vagy Tölgyessy Péter, akik túl józanok és túlságosan ragaszkodnak bizonyos értékekhez, egyre kevésbé van helyük a Fidesz-ben. De hol tudnák folytatni? Köszönöm válaszait, Domján Gergő

Hont András: Tisztelt Domján Gergő! 1. A Fidesz az MDF-nek valószínűleg azt a szerepet szánta, amit a többi partnerszervezetének. Tehát nem értek azzal egyet, hogy arra törekedett, hogy megszűnjön, ebből következően szemléletes példákkal sem tudok szolgálni. 2. Saját politikai jövőmön nem szoktam képzelegni. (Lásd föntebb)

mormonnn: Tisztelt Hont András! Jómagam szintén fideszes vagyok, s - Önhöz hasonlóképp - a konzervatív-liberális irányzat áll hozzám legközelebb.
Mind a radikálliberalizmust, mint a Boross Péter-féle markáns konzervativizmust elutasítom. Kérdésem és felvetésem az lenne, hogy lát-e esély arra, hogy az előrelátható választási vereség után a Fideszből kialakulhasson - természetesen egy tisztásodási folyamat után - egy olyan, a polgári közepet megcélzó valóban polgári alapon politizáló párt, amelyet Tölgyessy Péter (és még sokan mások jobboldalon és középen) megálmodtak? Sokan most a baloldalon az MDF-ben vélik felfedezni a jövőt, noha meggyőződésem, hogy Boross Péter pártja aligha lesz egy liberálkonzervatív, polgári középpárt. Önöknek most nem az lenne a feladatuk, hogy Debreczeni József kétes babérjaira pályázván a baloldali sajtó kedvencei legyenek, hanem beláttatni a jobboldali szavazókkal, hogy a jobboldal csak úgy tud nyerni, ha a polgári-liberális közép felé irányozza a mondandóját. 1998-ban azért nyert a Fidesz, mert Orbán mellett ott volt Tölgyessy, most pedig a "nagyeszű" pártvezetés célszerűbbnek látta őt kicserélni egy Mikolával. Ezt kell felvetni! Én határozottan úgy gondolom, hogy a Fidesz alkalmas lehet a polgárosodásban érdekelt szavazók képviseletére egy megújulás után, Rogánnal, Pokornival, Rockenbauerrel, s - egy ilyen profilú pártban remélhetőleg kulcsszerepet kapó - Tölgyessy Péterrel.

Még pár kérdés és felvetés:
Mivel ma az MDF a "sztár" a baloldali értelmiség körében, így megkérdezném, hogy miképp ítéli meg az ő szavazatvonzó képességüket?
Ön szerint képesek arra, hogy tömegével vonzzák a választások eldöntésében most is kulcsszerepet játszott polgári-liberális közép választóit?
Megvan ehhez a megfelelő és hiteles szakembergárdájuk?
Ön szerint is csak és kizárólag a Fidesz a hibás abban, hogy a viszony ennyire elmérgesedett vagy szerepe van ebben az MDF-nek is?
Herényi Károly felvázolt egy olyan verziót, mely szerint a jobboldalon legyen egy KDNP, egy radikáljobb, egy kisgazdapárt, egy MDF, s egy Fidesz.
Ön szerint egy ennyire széttagolt jobboldal képes lenne-e valaha legyőzni az MSZP-t?
Magam is úgy gondolom, hogy Orbánnak - éppen a jobboldal érdekében! - háttérbe kellene vonulnia!
Háttérbe és nem vissza, hiszen egyelőre a jobboldal nem nélkülözheti teljesen.
Viszont az aránytévesztések, a Debreczeni-féle túlzások (ld. "balkáni lótolvaj"), sajnos éppen azt segíthetik elő, hogy a jobboldal sértetten mögéje zárkózik, s nem gondolkodik el azon rossz stratégián, ami miatt immár másodszor veszítünk.
Kérem Önöket, ha valóban a változtatás hívei, akkor ezt tartsák szem előtt, ne azonosuljanak teljesen a baloldali véleményformálók álláspontjával, használják a fórumaikat (hiszen jobbos sajtót nem mindig lehet), de a jobboldal érdekére, esélyeinek emiatt bekövetkező javulására hivatkozzanak, ugyanis egy modern, polgáribb, liberálisabb jobboldal éppenhogy a jobboldali szavazók érdeke, hiszen így lesz esélyünk nyerni egyszer.

Hont András: Tisztelt Mormonnn!!! Kezdjük a végén. Senkinek az álláspontjával nem azonosulok teljesen. Sem a bal-, sem a jobboldali véleményformálókéval, próbálom a saját álláspontomat kifejteni. Több-kevesebb sikerrel. Debreczeni József véleményéről már fent elmondtam, amit gondoltam, ha aránytévesztésnek tartja, akkor nyugodtan fejtse ki. De önnek is hangsúlyoznom kell, engem nem elsősorban Orbán Viktor személye izgat, hanem az a kép, ami róla a magyar társadalomban él. Abban biztos vagyok, hogy képtelenek leszünk egymással lényegi kérdésekről eszmét cserélni, amíg mindent az ural, hogy mi történik Orbán Viktorral. Szerintem az MDF jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy tömegével vonzza a polgári-liberális közép választóit.
A Fidesz megújulásáról, bár ez egy fontos kérdés, de értse meg, értsék meg, én nem a Fideszről fogalmaztam meg elsősorban kritikát, hanem a jobboldal egészéről. Azt állítottam, hogy Fideszestül, sajtóstul, értelmiségestül a magyar jobboldal jelentős kisebbségben van. Ez addig így is marad, amíg öröknek hitt értékeiket nem képesek a kor viszonyai között átgondolni, s mondanivalójukat a kor nyelvén megfogalmazni. A Tölgyessy-Mikola-cseréhez nincs mit hozzáfűznöm, biztos van abban ráció, ha az edző a 75. percben 2-1-es állásnál Ronaldo helyett a BLASZ II. tartalékcsapatának ifista csatárát parancsolja a pályára.

emailben érkezett: Nem gondolja, hogy a Fidesz állapotára nézve már az jelzésértékű, hogy a cikkét a Népszabadságban, s nem a Magyar Nemzetben volt kénytelen megjelentetni? Vagyis a párt a sajtójával együtt önkritikára képtelen? Üdvözlettel: Csabai Tamás

Hont András: Tisztelt Csabai Tamás! Kérem ne hozzon engem olyan kellemetlen helyzetbe, hogy kérdésére tömören válaszolnom kelljen. Feleletemet amúgy is sejti. Inkább kérdését megragadva szeretnék közkeletű téveszmét eloszlatni. Attól politikai irányzat nem kap kevesebb szavazatot, ha az irányzathoz köthető közírók, megmondó emberek, vagy akár helyi érdekeltségű politikusok eszmei, politikai, stratégiai vagy akár taktikai vitákat folytatnak. A sorok összezárása, a vélemények öncenzúrázása nem javítja annak a pártnak helyzetét, amelyiket ilyen módon kívánnak támogatni. Kevésbé talányosan megfogalmazva: a jobboldalinak tartott lapok megvásárlása, csatornák nézése szinte teljes érzelmi azonosulást igényelnek. Ha a jobboldalon egymással vitázó csoportok lennének, és ezek láthatóak volnának, az segítené a jobboldali politikai szervezeteket is. Bár látom én, érzem én, hogy jelenleg sokan a bezzegfideszesként, az elvetemült jobbos közírók és politikusok emberarcú ellentétjeként akarnak feltüntetni, de amit én állítok, az veszélyesebb a koalíció támogatói számára, mint a jelenlegi jobboldali állapot. 

emailben érkezett:
Tisztelt Hont András úr!
Nagyon szomorúan kísérem nyomon a hazai politikai élet fejleményeit, amely sokunk számára nyilvánvalóan éppen csak a legalapvetőbb kérdésekkel nem foglalkozik.
Ezek közül egyet emelnék ki, mégpedig a hazai uralkodó - más terminológiával élve politikai -, osztály alapvető működési problémáit, melyet Orbán Viktor - de említhetnék más közismert nevet is -, tevékenysége és ennek interpretációja számukra szerencsés módon fed el.
Ez a problémakör pedig az alábbi:
Úgy tűnik, egy keményen uralkodó pártsemlegesen működő polito-krimino-burzsoá "elit" tartja markában a hazai politikát , a nemzeti tulajdonban lévő gazdasági elemeket és ezen belül a médiának azt a részét, amelyre befolyást képes gyakorolni. A rendszerváltás utáni periodikusan felbukkanó problémák gyökere jelentős részben éppen ezen kriminalitást sem nélkülöző elit azon képességében eredezik hogy ez a vezető tulajdonosi réteg a reá bízott vagyonnal nem képes elég hatékonyan gazdálkodni. Azt olyan elvek alapján működteti, amelyek ellentétesek az ország (állam)polgárai 98%-nak gazdaság és politikai érdekeivel és jelentős részben kriminalizációs jellegű folyamatokat gerjeszt.. Ezen felismerésre valószínűleg mindkét odalon rájöttek. Egyik oldalon szimbolikusan a gazdaság kifehérítésének szándékaként bedobott , a szobalányok és kertészek szintjén teendő lépések formájában, másik oldalon pedig az adó- és járulékcsökkentéssel főként a munkáltatók irányába mutató pr-gesztusként.
Az igazi válaszok azonban mindenhonnan hiányoznak.
A kérdésem: Várható-e a viktoriánus korszak elmúltával, hogy a jövőnket alapvetően meghatározó problémák megoldására összpontosítunk (ilyenek: a mezőgazdasági termelésünk alacsony nemzetközi hatékonysága, a hazai kézben lévő ipari termelés jelentős részének nemzetközi versenyképtelensége, nagytulajdonosi réteg és a kriminopolitikusok működése miatti óriási piacvesztésünk, a nagy hazai vagyonok külföldre menekítése miatti tőkekivonás, az értelmes befeketetési célok hiánya, az előzőek következményeként: a foglalkoztatás problémái, a büdzsé hiánya, a cigánykérdés több eleme, az új kontraszelekció, az európai politikai-gazdasági struktúrák működtetésében megnyilvánuló tehetetlenségünk stb.) vagy feltűnik egy olyan új a (valamelyik) fél országot ismét irritáló gumicsont, mint amilyen (volt) Viktorunk és a vele kapcsolatos látványos manipulációs elemek sora?
Én igen szkeptikusan gondolkodom, és úgy vélem: A nem is távoli jövőben új gumicsont(ok) feltűnésére számíthatunk. Örülnék, ha nagyot tévednék és meg tudna győzni tévedésemről.
Üdvözlettel és tisztelettel:
Dr. Balogh László nyugdíjas mérnök

Hont András: Tisztelt dr. Balogh László nyugdíjas mérnök! Én is nagyon örülnék, ha meg tudnám győzni tévedéséről, de egyelőre becses sorait még elemeznem kell.

Tisztelt Hont úr!
Nagyon nagy a baj, ha Orbán, vagy uram bocsá' Gyurcsány "delejességét" vizsgáljuk, mint választást eldöntő tényezőt. Nem a programok harca dönti el, milyen kormány fog következni. Pedig így lesz. A politikai demokráciához még "nőnünk kell".
Tisztelettel Josza1

Hont András: Tisztelt Josza1! Illúziói ne legyenek, a programok harca igen kevés helyen dönti el a választásokat. Szerintem nem arra van szükség, hogy mi nőjünk a demokráciához, hanem arra, hogy a döntési jogkörök egy része süllyedjen a mindennapi élet közelébe. Sajnos, az ilyen irányú törvényhozói szándékot egyik oldalon sem látom.

Bost: A szerves építkezés látszatát keltő átpolitizált, felülről kezdeményezett polgári körök alakulása számomra a civil szféra átpolitizálását, politikai ketrecbe szorítását jelenti és ezt súlyos gondnak tartom egy demokráciában. Azonban ez nem csak a civil szféra (egy részének) összeszorítását jelenti, hanem a politikai színezet miatt külső korlátokat is szab neki, nem engedi kiteljesedni. Mennyire látja ezt problémának, illetve vajon az ezekre a "szervesen" felépült sejtekre építkező politikának mennyire lehet valaha is a mostaninál magasabb szintű támogatása. Ez is egyfajta megosztás, mennyiben része ez az orbáni (személyisége okozta) megosztásnak és személyhez kötődő blokkoló erőnek?

Hont András: Tisztelt Bost! Nem a polgári körök megalakulása hozta a civil szféra átpolitizálását. Sőt, a kérdés nem is ez, hanem az, hogy létezik-e egyáltalán életerős civil szféra nálunk? A mögöttünk hagyott másfél évtizednek talán ez a legnagyobb hiánya, még akkor is, ha magát a kifejezést, mármint a civil szférát szívből gyűlölöm.

Köszönöm a kérdéseket és a nem várt érdeklődést, valószínűleg nem sikerült mindent szabatosan megválaszolnom, többek őszinte bánatára a bennem rekedt feleleteket a magyar sajtó hasábjain osztom meg az érdeklődőkkel. ------------------------------

Hont András: A varázstalan ember, Népszabadság, április 11.

A cikkben 2002 óta kormányzó koalíció teljesítménye alapján Hont András úgy látja: a kormány meglehetősen gyenge teljesítményének ismeretében "joggal lehet bravúrnak tekinteni, hogy a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége gyakorlatilag megőrizte négy évvel ezelőtti támogatottságát, és komoly esélyük van az újrázásra. Hogy így alakult, az annak köszönhető, hogy a választás egyetlen kérdésre egyszerűsödött: visszajöjjön-e Orbán Viktor. A magyar nép - függetlenül attól, hogy jobb- vagy baloldali parlamenti többség jön-e létre - úgy döntött, nem óhajtja vezető szerepben viszontlátni egykori miniszterelnökét."

Ennek okát a szerző abban látja, hogy miközben 1998-ban az Orbán Viktor vezette polgári oldal győzelmével "egy gondolkodásmód, egy mentalitás kapott bizalmat", "négy esztendő alatt az ellenzék vezetője lett a magyar kontraszelekció, a huszadik századi kishitűség legfőbb védelmezője. Az egykori eszmék továbbélését külsőségek voltak hivatva demonstrálni, de az antikommunista, nemzeti, keresztény, polgári jelmez túl gyakran feslett fel. Orbán Viktor az egyre nyilvánvalóbbá váló szerkezeti, elvi problémákon hiteltelen ígérgetéssel és személyének mitizálásával igyekezett úrrá lenni, miközben egyre kevésbé lehetett tudni, hogy valójában mit is akar, mit képvisel." (...)

"A honi jobboldal modernizációja meg lekerült a napirendről. Legértékesebb tulajdonságai - a mértéktartás, a hagyománytisztelet, az alkotmányos intézmények védelme - eltünedeztek, és arra a rémképre kezd hasonlítani, amilyennek ellenfelei látni akarják: unalmas, gyűlölködő és tehetségtelen." (...)

"Tanulság: a magyar nép korántsem olyan bölcs, okos és nagyszerű, mint ahogy azt a közélet prominensei nyíltan hangoztatni szokták, de korántsem olyan hülye, mint ahogy azt a közélet prominensei titkon képzelik."

Érdekes manőver

Április 13-án Hont András a Klubrádióban Orosz József műsorának vendége volt, ahol a többi között a Fidesz országos listájának összeállításával kapcsolatban úgy vélekedett: vitatott személyek, különösen Mikola István előkelő helyen szerepeltetésének nem volt politikai racionalitása. Mikola Istvánnak az országos lista elejére helyezése egyenesen következik abból, mikor egy embertömeg bele van zárva egy szerkezetbe, és ennek saját nyelve, intézményrendszere alakul ki, és ez nem tud kommunikálni a rajtuk kívül esőkkel - legfeljebb sértegetni tudja, ahogy ez meg is történt -, másfelől szükségszerűen kialakul belül a kegyencelv és a lakájmentalitás - fogalmazott Hont András fideszes politikus. - Mikola István előtérbe tolása a kampányban az első fordulóban "nem kisiklás, hanem szükségszerű, kalkulálható következménye annak, hogy egy párt, egy konglomerátum saját magán belül kontraszelekciót valósít meg." További részletek a Klubrádióban elhangzottakról itt olvashatók>>

(forrás: NOL, Klubrádió)

Hont András